Evangélikus főiskola, Pozsony, 1867

27

Szckcsö Tamás

született 1830. évben december 17. Sáros megyében, Laposfalván. Édes atyja Szekcsik György, előbb laposfalvi, utóbb, 1831. év óta kassai evang. szláv lelkész volt. Elemi oktatásban atyja házánál és az ottani evang. iskolákban részesült. 1842. évben a magyar nyelv jobb megtanulása végett Miskolezra, az evang. algymnasium első osztályába küldetett. Onnan átment az eperjesi collegiumba, a hol ernyedetlen szorgalommal a gymnasium felsőbb osztályait végezte. A philosophiának második szakát már Pesten a királyi egyetemen hallgatta, hol azután kedvelt szaktudományául a mérnökséget választotta, leginkább a végett, hogy az annyira megszeretett természettudományokat annál jobban tanulhassa.

Örömmel és hálás érzelmekkel emlékezett gyakran azon időről (1849 —1850), melyet Pesten Markovics A. udvari tanácsos úr házánál mint házi nevelő töltött. A franczia nyelvben, zongorázásban, éneklésben s általában a finom körű társalgásban leginkább ott képeződött.

Mint a mérnöki szaknak elsőévi hallgatója Petzval, Jedlik és Weisz alatt tanulva Bucsovszky kereskedő úr házánál nevelős- ködött. Akkor kedvelte meg a mennyiségtant, kivált a felsőbbet, annyira hogy utóbbi évei vágyainak főbbike az lett, valamely külföldi egyetemet felkereshetni és ott ügyes mathematicusnak és szakát teljesen értő építésznek vagy mérnöknek kiképeztethetni. Ezen óhaját azonban szegénysége miatt nem teljesíthette. Ismét csak házi nevelőnek ment Veres Pál úrhoz Vanyarczra, hol 1851—1854-ig a ritka miveltségü s szerencsés tapintatú Veres Hermina született Beniczky házi asszony vezetése mellett szellemdús leányának, mostani Eutkay Szilárdka asszonyságnak kiképezésén ritka hűséggel és szorgalommal fáradozott. Itt békében készülhetett a mérnöki szigorlatra, melynek sikeres kiálltával a pesti egyetemtől a mérnöki oklevelet elnyerte. Itt háborítlanul tanulmányozó a földleírást történelemmel és a természetrajzot, itt olvasá és értelmező müveit családi körben Humboldt Kosmosát, itt élvezé valóban a zenének és egy költőileg ihletett életnek boldog óráit. A „Szer ele miaut“, költeményeinek kiadott kis szemelvénye életének e szakában keletkezett.