Evangélikus főiskola, Pozsony, 1861
15 egy hétig dolgunk, mint és hogy adja Isten végét dolgainknak. Kegyelmednek az után mindjárt meg írom. Újvárban is az templomot el akarták venni az mieinktől, de az szolgáló nép fegyvert fogván semmiképpen nem engette. Comáromban még nem merték meg háborítani az ecclesiát. Az hatalmas mindenható Isten legyen oltalmazónk, az ki az Israelnek őrzője, ki nem aluszik sem nem szunyád és szégyenítse meg az ö sz. igéjének háborgatóit. írtam Tyrnaviae sietséggel 28. nov. 1609. Voltak házamnál az atyafiak d. Mich. Szepsi és Mich. Foktői az alámenetelben, lettem nekik segítséggel tehetségem szerint. Imár mind predicatorunkat scholánkat ki külték vala közülünk. Kdnek jó akaró attiafia Christusban Andreas Aszthalos. X. Asztalos András Molnár Albertnek. 1610. febr. 20. Az kd levelét meg atták énnekem azok az becsületes és tudós atyafiak, kik alá jöttének az ö hazájoknak és nemzetségüknek szolgálatjára. 8va octobris irta volt kd azt a levelet, hozták meg novemberben anni elapsi 1609, melyből az kd hozzám való atyafiuiságát és hála adó voltát jól vettem eszemben. Ottan ottan szoktuk levelünk által kdét molestalni és incitalni arra, hogy valaha nyomorult országunkba kd nemzetsége közibe haza jönne. De az gondviselő Isten kdnek az idegen országban napról napra iob iob állapatot parancsolt és ez az oka, hogy kd az megmuta- tot jó szerencsét el nem akarja hadni, hogy ha szinte távoly vagyon is, mégis sok hasznos munkáival, hűséggel és szeretettel szolgál hazájának. De énnekem úgy teczik, hogy még annális becsiiletesb, kedvesb és hasznosb lenne az kd állapatja, ha személye szerént is szolgálna kd hazájának. Adja azUr Isten, hogy azt az munkát, kit jó rész szerént elvégezet kd, minden hozzá való szükséges dolgokkal teljességgel elvégezvén (mely az magyar grammatica, az mint az kd leveléből értem) hazájában békességgel és jó egésséggel jöhessen. Bizonyára az magyar gram- maticát akarnák sokan látni, kiválképpen azok, az kik közöttünk magyar nyelvet akarnának tanulni. Az mi az Vechelius dolgát illeti, nem tudom mi tartóztatta meg, hogy az bibliákat alá ne küldhetné. Az d. Remusnak Ítéleti az oratiónak authóra felöl, r ki irattatot vala Illyésházi uram temetésére, nem megvető. Úgy vagyon, hogy az az ember igen tetszik magának és ugyan jó híre
