Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009

Nikodém Gabriella: Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet

A Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Szövetsége volt hivatott az ország bélyeggyűjtő táborának érdekeit képviselni a hatóságok és a külföld felé. Alapszabályai szerint bélyegvásárlással, eladással, cserével nem foglalkozott. A tagegyesületek belügyeibe csak felkérésre avatkozott. Jövedelme az egyesületek által fizetett tagdíjból (fejenként egyforma összeg), adományokból, létesítendő intézmények igénybevételi díjából származott. Tagok csak jóváhagyott alapszabállyal rendelkező gyűjtő- vagy kereskedő egyesületek, tiszteletbeli tagok arra érdemes egyének lehettek. Az egyesületek két tagot delegáltak a tanácsba. Évente közgyűlést tartottak, amelyen az egyesületek által név szerint delegált és igazolt, szavazati joggal rendelkező tagok vettek részt, akik egyesületük taglétszámától függően minden megkezdett 10 tag után egy, de legfeljebb tíz szavazattal rendelkeztek.

Az 1926. február 23-i szövetségi közgyűlés állandó - propaganda, pénzügyi, szakirodalmi, katalógus és árelemző, vidéki gyűjtőket szervező, ifjúsági, bélyegvizsgáló - munkabizottságokat létesített. Az utóbbi tagjai Rédey, Schiller, Markstein, dr. Ünterberg, dr. Sailer, dr. Pákozdy voltak, az általuk vizsgált hamis bélyegek „falsum” bélyegzést kaptak. (Rendkívüli népszerűségét az indokolta, hogy minden szaklap éveken keresztül tele volt a bélyeghamisítás problémájával.)

A szövetség kiadásában már a következő évben, 1927. február 28-án megjelent az Értesítő, amelynek főszerkesztője Rédey Miklós, felelős szerkesztője Iván Kornél lett. Ebben az évben Bobrovniczky Tamás tábornok lett a szövetség elnöke (Amatőröktől). A FIP, amely eddig bojkottálta a központi hatalmak szövetségeseit, most felszólította a szövetséget a belépésre. A Filatéliai Kurír a következőképpen kommentálta az esetet:

Ünnepi vacsora a Bélyegotthonban a XVI. Bélyegnap alkalmából, 1939

195