Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009

Nikodém Gabriella: Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet

Otthont a szövetség helyett, amelynek mindenki tagja lehet. Most csak az hiányzik, hogy a meglevő 5 egyesület (Hungária, Amatőrök, Levélbélyeggyűjtők, a Globus budapesti és pozsonyi tagozata) magáévá tegye a megoldást.”3 (Herz ötlete alapján dr. Szőgyéni Gyula konkurens szövetséget kezdett szervezni, amelynek érdekében még egy bélyegotthon lét­rehozására is gyűjtöttek a filatelisták között, ez a kezdeményezés azonban meglehetősen dicstelen véget ért.) Balogh Albert 1917-ben a következőket írta: „Keressük már most azon okokat, amelyek lehetetlenné tették, hogy a külföld mintájára a magyar filatélia is szervezkedjék. Szerény véleményem szerint az önzetlen munkakészség hiánya volt a legna­gyobb akadály. Azután az egyéni hiúság, a szereplési viszketegség és sok esetben a szemé­lyes torzsalkodás tette lehetetlenné a legéletrevalóbb eszmék valóra váltását. A munkakész­ség hiánya csak korcs eredményt szülhetett volna.”4 Hogy pontosan mi történt, nem tudjuk. Csend volt az ügyben egészen 1919-ig, amikor a második kísérletre sor került, és amikor már jóval több bélyeggyűjtő egyesület műkö­dött az országban. Az apropó az volt, hogy pünkösdre az első magyar filatelista kong­resszus megrendezését tervezték, amelynek feladata lett volna egy részletes magyar kata­lógus szerkesztése és kiadása, másrészt a szövetség megalakítása. A Gyűjtők Lapja 1919. februári számában Rampacher Pál Az első magyar filatelista kongresszus című cikkében a következőket írta: „Mielőtt azonban a magyar bélyeggyűjtő közönség a nyugati orszá­gok bélyeggyűjtői elé lépne, kötelessége, hogy a magyar filatéliának elismertetésére hi­vatalos jelleget teremtsen... Ezért sok más feladatot óhajtunk a magyar bélyeggyűjtés legjobbjainak közreműködésével megtartandó »Első Magyar Filatelista Kongresszuson« megoldani... E szerv mint a bélyegegyesületek és a bélyeggyűjtők országos szövetsége azon illetékes tényező, mely hivatott aktuális postai, valamint bélyeggyűjtési ügyekben tanácsot adni és határozni.”5 A megalakult előkészítő bizottság a forradalmi események miatt néhány ülés után működését beszüntette, így ezek a tervek is meghiúsultak. 1920-ban az egyesületek újból felvették a szövetség megalakításának fonalát, és az elké­szült alapszabály-tervezetet Szécsy Artúr és Árvái Artúr is átnézték. Ezt követően a tervezet a LEHE, Hungária, Pannónia, Amatőrök, a Vasúti és Hajózási Klub Bélyegszakosztálya és az ELMA által létrehozott egyesületközi bizottság (az országos szövetség előfutára) elé került. „A tárgyaláson azonban némely részről olyan ellentéteket igyekeztek felidézni, hogy az együttműködés majdnem felborult”6 - írta Csathó Ödön. A további tárgyalásokat el is halasztották, mondván, hogy az akkori viszonyok még mindig nem voltak alkalmasak egy szövetség megalapítására, pedig 1920. június 1-jén a Hungária közgyűlése azt javasolta, hogy „tartsanak a magyar egyesületek egy kongresszussal kapcsolatos filatelista napot, és ugyanakkor történjék az egyesületek szövetségének ünnepélyes megalakulása”7 is. ALEHE ülésén Szécsy alelnök üdvösnek találta volna, ha az egyesület belép a Bélyegegyletek Szö­vetségébe, teljes függetlensége biztosítása mellett. A kudarcért mindenki a másikat okolta, amikor a Hungária magához ragadta a kezdeményezést, és elnöke, dr. Szundy Károly létre­hozta a Központi Bizottságot, amely hatósági jogkört is képes volt szerezni a fényűzési 3Az OMBSZ eszméje. Philatelia, 1915. 10. szám, 210. p. 4Nyüt levél a magyar bélyeggyűjtőkhöz. Gyűjtők Lapja, 1917. 10. szám, 109. p. 5Rampacher Pál: Az első magyar filatelista kongresszus. Gyűjtők Lapja, 1919. 2. szám, 21. p. 6Csathó Ödön: A magyar bélyeggyűjtés története. Filatéliai Szemle, 1962. 8. szám, 8. p. 7Csathó Ödön: A magyar bélyeggyűjtés története. Filatéliai Szemle, 1962. 8. szám, 8. p. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom