Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009

Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Nádasi Tersztyánszky Ákos

Gyáriparosok Országos Szövetségének székházában tartott előadásában ismertette, a Magyar Racionalizálási Bizottság előadássorozatának keretében. A rendkívül tanulságos, statisztikai adatokkal is alátámasztott, a háború előtti és utáni intézmény szervezetét is ismertető, a különböző szolgálatok átszervezését, racionalizálását külön-külön tárgyaló előadás szövegét a Magyar Posta folyóirat közölte Racionalizálási intézkedések a postán címmel.36 Az előadásról, amellyel a napilapok is részletesen foglalkoztak, a folyóirat mellékletét képező Egyesületi Értesítő is megemlékezett, képet adva annak tartalmáról, illetve az eseményen megjelent illusztris vendégekről is.37

A műszaki szolgálat fent említett fejlesztései kapcsán elmondható, hogy amikor Baross Gábor miniszter (1886-1892) 1887-ben az első 12 postamérnök alkalmazásával az egyesített posta- és távírdaintézmény műszaki szolgálatának magasabb színvonalra emelése érdekében megalakította a postamérnöki kart, amelynek Tersztyánszky Ákos 35 évig volt aktív tagja, tulajdonképpen a távíró- és távbeszélő-hálózat érdekében mintegy 20 év múlva felállított műszaki felügyelőség alapját vetette meg.38 E postamérnöki kar örökös célját Tersztyánszky Ákos az 50 éves jubileum alkalmából a következőképpen fogalmazta meg: „A cél tiszta és világos: azokat a hírközlési találmányokat és lehetőségeket, amelyek a laboratóriumokban fedeztetnek fel, gyakorlatilag kihasználni, a mindennapi életbe átültetni, ezzel az ország ipari és kulturális életének vérkeringését meggyorsítani és annak használatát mindenki részére minél könnyebben hozzáférhetővé tenni.”39 A mérnöki kar az 50 éves jubileumot 1938. június 25-én a Hungária Szálló dísztermében vacsora keretében ünnepelte. A bensőséges találkozón, ahol a jogász kar is képviseltette magát, az első 12 postamérnökből Kolossváry Endre, Hollós József és Bállá Pál volt jelen, akik egész munkásságukat a magyar postának szentelték, illetve Kakujay Károly, aki 11 évig vette ki részét a postamérnökök úttörő munkájából. Ünnepi beszédet Tersztyánszky Ákos és Véghely Dezső mellett a mérnöki kar nagy doyenje, Kolossváry Endre mondott, akit nyugdíjazása alkalmából éppen 10 évvel azelőtt, a kar 40 éves jubileuma alkalmából tartott ünnepségen, 1928 májusában búcsúztattak.40

Időközben nádasi Tersztyánszky Ákos, a 60 éves megrögzött agglegény, 1936. június 3-án házasságot kötött az 1929-ben motorbalesetben elhunyt vitéz Tersztyánszky Ödön41 honvéd ezredes, kétszeres olimpiai bajnok özvegyével, született Tersztyánszky Jolán (1898-1984)

’'’Tersztyánszky Ákos: Racionalizálási intézkedések a postán. Magyar Posta, 1937. 6. szám, 233-275. p.

37 Vezérigazgató urunk előadása. Egyesületi Értesítő. A Magyar Posta melléklete, 1937. 5. szám, 27. p.

38Az első 12 postamérnök Kolossváry Endre, Vater József, Bállá Pál, Schaden Frigyes (Budapest), Medgyes Ferenc (Kassa), Szabó Károly (Nagyszeben), Gál Elemér (Nagyvárad), Hollós József (Pécs), Szolyka Lajos (Pozsony), Kakujay Károly (Sopron), Gere Kálmán (Temesvár) és Perkits Dusán (Zágráb) volt. Utóbbi helyébe lemondása miatt még 1887 végén Ottó Emil lépett.

’’Tersztyánszky Ákos: Pár szó a mérnöki kar 50 éves jubileumára. Magyar Posta, 1938. 7. szám, 309-310. p.

40 A Magyar Királyi Posta mérnöki karának 50 éves jubileuma. Egyesület Értesítő, 1938. 7. szám, 38—4-1. p.

41 Vitéz Tersztyánszky Ödön (1890-1929) honvéd ezredes, kard- és tőrvívó, kétszeres olimpiai bajnok: 1928- ban az amszterdami olimpián az egyéni kardvívásban olimpiai bajnoki címet szerzett, és a szintén bajnoki címet nyert magyar kardcsapatnak, valamint az 5. helyezést elért tőrcsapatnak is tagja volt. 1924-ben a párizsi olimpián a 2. helyezett kardcsapatnak és a 3. helyezett tőrcsapatnak volt tagja. Az Európa-bajnokságon egyéni kardvívásban 1927-ben ezüstérmet kapott, 1925-ben 6. helyezést ért el. A Magyar Atlétikai Club versenyzője- ként mindkét fegyvernemben számos egyéni és csapatbajnokságot nyert, 1923-tól nyolcszor kard-, ötször tőrválogatott volt. Pályáját és fiatal életét egy tragikus kimenetelű motorbaleset törte derékba. Emlékét a sportágak kedvelői mellett gyermekkorának, illetve tragikus balesetének színhelye, Szarvas és Solymár is őrzi.

138