Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Hajdú József: A budai postapalota

erejéből teremtette elő... Magyarország újjáépítésére ezzel megadatott a követendő pél­da, mert ha mindenütt és mindenkor egy közös cél érdekében úgy összefognánk, mint ahogy azt a m. kir. posta minden embere teszi, akkor hamarább köszöntene be az a szebb jövő, amit mindnyájan már annyira várunk. ”2 A Magyar Posta Zrt. ingatlanértékesítés okán a Krisztina körút 6-8. szám alatti, budai postapalotának is nevezett épületből, amely 82 évig szolgálta az intézményt, 2008. március 31-i határidővel kiköltözött. Mint tudjuk, ebben az épületben működött az első automata távbeszélőközpont egészen 1996-ig, a közeljövőben szintén kiköltöző Budapest 114. szá­mú postahivatal, amely a kezdetektől napjainkig szolgálta a környék lakóit, az 1930-ban alapított Bélyegmúzeum 1940-ig, illetve a II. világháború után újjászervezett, 1955-ben megnyílt önálló Postamúzeum is 1972-ig. A városképileg is jelentős épületet azonban legtöbben a magyar posta vezérigazgatóságaként ismerték. A Magyar Posta Zrt. intézménye a XIII. kerületi Dunavirág utca 2-6. szám alatti bérle­ménybe költözött, s ezzel a Moszkva téri vezérigazgatósági épület története postai szem­pontból lezárultnak tekinthető. Ez adta az alkalmat is arra, hogy a Postamúzeum bő for­rásanyagára támaszkodva a palota építéstörténetét áttekintsem. A cikk írásakor igen könnyű helyzetben voltam, hiszen a rendelkezésre álló dokumentumanyagból rengeteg érdekes és értékes információ kiolvasható, többek között még az is megtudható, hogy az épület­ben kezdettől fogva működő páternoszter a maga idejében 496 millió koronába került. Csak remélni tudom, hogy előbb-utóbb az ingatlan eladásáról szóló dokumentumok is bekerülnek a Postamúzeum gyűjteményébe, ami által a jelen vagy a későbbi korok kuta­tói számára a Krisztina körút 6-8. szám alatti postaépület története teljessé válik. Felhasznált irodalom Bene Antal: A m. kir. posta építkezései a világháború és a forradalom után. Posta- és Távíróévkönyv az 1925. évre. Budapest, 1924, Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaság, 81-87. p. Postaházak. Magyar Építőművészet, 1926, 11-12. szám, 3-13. p. Gergely László: Szemelvények postaépítkezéseink múltjából (1911-1922). Posta- és bé- lyegmúzeumi szemle, 1971, 1. szám, 42-68. p. Gergely László: Szemelvények postaépítkezéseink múltjából (1923-1934). Posta- és bé­lyegmúzeumi szemle, 1971, 2. szám, 32-56. p. Bakos János - Kiss Antalné - Kovács Gergelyné (szerk.): Postaépítészet Magyarorszá­gon. Budapest, 1992, Távközlési Könyvkiadó, 50-51. p. 2 Bene Antal: A m. kir. posta építkezései a világháború és a forradalom után. Posta- és Távíróévkönyv az 1925. évre. Budapest, 1924, Országos Központi Községi Nyomda Részvénytársaság, 87. p. 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom