Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Nikodém Gabriella: A Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Körének története
belga Libre Echange című szaklapban hosszabb tanulmányt írt e gyűjtési irányról és eredményeiről, cikkét egész sor külföldi újság átvette. 1915-ben a Hungária azt kérte a postától, hogy a filate- listáknak nyissanak külön ablakot a budapesti központi 4. számú postahivatalban, Follért Károly postavezérigazgató azonban a háborús viszonyokra való tekintettel ezt elutasította.8 1916-ban már a világháború minden következménye érezhető volt, a lezárt határok miatt a gyűjtők nem jutottak csereanyaghoz sem. Paradox módon a Hungáriát ez éppen saját célja - az intenzív speciális gyűjtés - felé fordította. Megindult a tábori postai bélyegzések gyűjtése, a régi, félretett tömeganyagok feldolgozása, amiből a speciális gyűjtés nagyszerű lehetőségei bontakoztak ki. Az állandó hatósági ellenőrzések miatt azonban az összejövetelek ritkultak, dr. Vajda Károly próbálta összetartani a társaságot, ennek érdekében sorsolásokat, bélyegkiosztásokat szervezett. A Tanácsköztársaság alatt összejöveteleiket titokban tartották meg, mindig valamelyikük lakásán, „a megszállási bélyegek és a szovjet bélyegek gyűjtése azonban minden veszélyt kisebbített"’.9 A XV. számú népköztársasági rendelet értelmében a bélyeggyűjteményeket a Hungári- ásoknak is be kellett szolgáltatni, ám az előző részben ismertetett körülmények következtében azokat később valamennyien szerencsésen visszakapták. Ezt követően az országból sok értékes gyűjtemény vándorolt ki, s a Hungária is akkor került át az Edison kávéház szuterénjébe. A tagok száma az ismert okok miatt nagyon megnőtt, az összejöveteleken gyakran 150-170 személy is jelen volt. Ekkor merült fel először a gondolat, hogy a bélyegek külföldre való kivitelének megakadályozása okán a társegyesületetekkel össze kellene fogni. 1921 februárjában dr. Vajda Károly lemondott, és dr. Szundy Károly királyi tanácsos lett az elnök, akinek a vezetése alatt a Hungária magához ragadta a kezdeményezést. A magyar bélyeg 50. születésnapjának megünneplésére készülve arra törekedtek, hogy ne csak díszes ünnepség legyen, hanem új alkotások is teremtődjenek az évfordulóra. Ennek érdekében hároméves programot vettek tervbe. 1920-ban megszervezték a Magyar Bélyegegyesületek Központi Bizottságát, amelynek tagjai eleinte az egyesületek küldöttei voltak; a Hungáriából dr. Szundy Károly, a bizottság elnöke, Kammer Jenő, Rédey Miklós és dr. Vajda Károly. A LEHE képviseletében Bálint Zoltán, Szécsy Artúr, dr. Tóth Ferenc, Wilhelm Artúr vettek részt a bizottságban. A Magyar Amatőrök Országos Egyesületét Krisztek Ernő, dr. Révész Vidor, Szász Béla és Vidor Emil képviselte, míg a Magyar Bélyegkereskedők Egyesületét Iván Kornél, Kelen Samu és Majó Sándor. A Vasúti és Hajózási Klub Bélyegszakosztálya részéről Alsó Ödön és dr. Esser Károly vettek részt a munkában, az ELMA pedig Gondos Ignácot, dr. Hollander Györgyöt és Kölbig (Vejtey) Ferencet delegálta. A bizottság a Hungária jubileumi tervét fogadta el, amelynek első lépéseként a Székes- főváros Tanácsának erkölcsi és anyagi támogatásával 1921. június 18. és 26. között a 8 Csak az 1930-as években valósították meg az ötletet. 9 Bán Béla: Visszapillantás a 40 évre. In Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Köre emlékkönyve 1899-1939. Budapest, 1939, Springer Gusztáv Könyvnyomda, 9. p. 193 Bán Willy
