Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Szabó Jenő: Az ismeretlen Nagymánya-tévnyomat

Alaposan megnehezíti a valószínűségek mértékének becslését, hogy nem tudjuk, a fel­használt 62 bélyegből mekkora részt képviseltek az ajánlott levelekre ragasztottak, s mek­korát a szállítólevelekre kerültek. Láthatóan már a tévnyomat felfedezése utáni napokban is csak saccolni próbáltak a vezérigazgatóság IV/3. ügyosztályán, pedig akkor még alapo­sabb vizsgálattal, a felhasználási idő közelsége okán, elég jó közelítést kaphattak volna Koprla Pál postamestertől. Vagy a postai elöljárók is kérhettek volna egy hasonló listát az ajánlott levelekről a derék postamestertől, amivel a Visegrádi utcai T. László próbálkozott. Nagy segítséget kaptunk Visnyovszki Gábortól, a Magyar Filatéliai Tudományos Tár­saság elnökétől, aki az általa ismert és CD-re egybegyűjtött Nagymánya-előfordulásokat rendelkezésünkre bocsátotta. Elmondása szerint egyáltalán nem biztos, hogy nincs eze­ken kívül akár más hazai gyűjtők birtokában további használt vagy postatiszta példány, nem beszélve a külföldre jutottakról, amelyekről értelemszerűen nehezebb információt szereznie a magyar filatelistának. A CD-n 11 használt bélyeg szerepel, köztük van a Bélyegmúzeumban őrzött, Enyingre küldött csomag szállítólevele is. Még egy szállítólevél szelvényéről szerzünk tudomást, igaz, hogy csak fénymásolatról, de hitelessége aligha vitatható. Egy ajánlott levél teljes borítékján kívül 4 borítékkivágás is látható a CD-n. A leáztatott bélyegek közül egynek a valódisága is, de a nagymányasága mindenképpen alaposan megkérdőjelezhető.8 A bé­lyegzőnek csak az alsó harmada látható, ebből azonban egyértelműen a 38-as évszám tűnik ki, és a hónap kiolvashatatlan jelölésének bal alsó részlete is elüt a Nagymányán használt, minden esetben A jelű bélyegzőtől. Itt ráadásul B jelű bélyegzőtől származik a keltezés, s ennek alsó díszítőeleme sem egyezik a nagymányai A jelűével. Mindez újabb és nagyon messzire vezető kérdést vet föl: Talán nem csupán egy felülnyomás nélküli Hazaté­rés bélyegív került ki a forgalomba? És e kérdés feltevése számos újabbat indukálna. A jelen helyzetben ezeket egyelőre befagyasztjuk. A használatlanokból négyet tartalmaz a CD. Az egyik lemezhiba nyomait mutatja, ami jó kiindulópontnak tűnik a további kutatásokhoz. Gyors számvetéssel megállapíthatjuk: 2008 közepén a feltételezett 38 használatlanból - ha a 62 Nagymányán eladott bélyegből mindet felhasználták volna bérmentesítésre - 29-ről tudunk. A 62 használtból pedig 10 vagy 11 holléte ismert, attól függően, mit gondolunk a B jelű bélyegzővel lepecsételt darabról. Tehát a 100-as ívből legföljebb 41-ről van infor­mációnk pillanatnyilag. Jelen tanulmány egyik célja volt, és hozadéka lehet, hogy megmozgatja mindazokat a gyűjtőket, illetve a nem gyűjtőket, de a Nagymánya-bélyegekről hasznos információkkal rendelkezőket, akik tudnak és hajlandók segíteni a hiányzó mozaikok összeszedésében, a lassan bontakozó összkép mind teljesebbé tételében, csökkentve ezáltal adósságunkat a magyar fdatéliának. Ezzel párhuzamosan persze, a lehetőségeink függvényében, a múzeu­mon belül is folytatjuk e ritkaság még fellelhető további nyomainak kutatását. Esetleges színmanipulációra gondolhatunk, a kéket vegyi úton „kivehették” a Szent István-sor 70 filléreséből a bamásabb árnyalat elérése érdekében. 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom