Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Dr. Hennyey Vilmos
delkezett, a házaspárnak csak egy leánygyermeke született, így a Hennyey név Hennyey Vilmos ágán megszűnt létezni. Leányuk, ifj. Hennyey Palika (1921) Thold Dezső75 (1913— 2000) katonatiszt felesége lett. A magas katonai pályát betöltő családfőknek a vesztett II. világháború nem kedvezett, a szülők 1945-ben Bonnban, később Münchenben találtak otthonra, az ifjú házaspár 1944-ben szintén az ország elhagyására kényszerült, s hátrahagyva gyermeküket - ifj. Thold Dezsőt (1942), akit csak 1948-ban tudtak maguk után vitetni - az Amerikai Egyesült Államokban, Philadelphiában telepedtek le. Új hazájukban a katonatiszt férj villamosmérnök lett, Palika gyermekpszichológiát tanult, és egyházi szociális munkásként dolgozott. A magas kort megért, jó egészségnek örvendő Thold Dezsőné Hennyey Palika ma is évente hazalátogat Budapestre. A Hennyey család kezdetben a Rózsadombon, az Áldás utcában lakott, házuk később része lett az általános iskolának. Innen a Ráth György utcába, majd a Vérmező út 14. szám alatti épületbe költöztek. A Vérmező úti házban, amelyet 1945-ben lebombáztak, dr. Hennyey Vilmos és felesége 1944-ig lakott.76 Ekkor cserélték el hajlott korukra való tekintettel 4. emeleti lakásukat vejük, Hennyey Gusztáv félemeleti lakásával, amely a Bartók Béla út 53. szám alatti bérpalotában volt. Ez a ház Budapest ostroma alatt a lakóknak teljes biztonságot nyújtott, igaz Hennyey a családi emlékezet szerint megajándékozott néhány orosz katonát óragyűjteménye egy-egy darabjával, miközben az óvóhelyre siettek vagy már ott helyben. A Hennyey házaspár 1950 januárjáig, illetve decemberéig, azaz életük végéig itt élt, Irén lányuk pedig a kitelepítéséig, 1951 nyaráig. A kitelepítés után a Hennyey-lakásba 4 társbérlő családot költöztettek. Bizonyára ez az oka annak, hogy a dr. Hennyey Vilmos életére és munkásságára vonatkozó dokumentumok sem a család birtokában nem maradtak fenn, sem a Postamúzeumba nem kerülhettek be. Érdekes történelmi adalék, hogy az 1950-es évek elején az unokát, Homung Zsuzsanna végzős építészmérnököt többek között a nagyszülők lakásának felmérésére jelölték ki, s bár abban már a társbérlők laktak - például Hennyeyék egykori szakácsnője -, elmesélése szerint a falakat még mindig a Hennyey család, köztük saját fotói díszíttették. Beszélgetés közben az unoka emlékei között érdekes momentumként felrémlett, hogy nagyapját valami egészen magas beosztásra is jelölték, amit ő nem fogadott el. Ebből kiindulva életrajzának tanulmányozása közben feltűnt, hogy az egykori külön ügyosztályból elinduló két kitűnő szakember, Demény Károly és dr. Hennyey Vilmos a hivatalos ranglétra minden fokát végigjárva fej-fej mellett haladt egyre magasabbra.77 így 1915-től az őszirózsás forradalomig már a Magyar Királyi Posta és Távírda Vezérigazgatóság állami személyzetének rangsorozatos névsorában Follért Károly vezérigazgató és Vezerle 75 „Az íróasztal fölött néhány kedvenc munka... édesapám keresztapjának díszes rámájú fényképe (amit nagy- szüleim sokáig a ruhaszekrény aljában őriztek titokban, hiszen még felemlíteni sem lehetett Thold Dezső táborszernagy nevét, aki 1940 decemberében a magyar hadsereg élén diadalmasan vonult be Désre). ” Siklódy Ferenc: Kötött formák - szárnyaló képzelet. Hargita Népe, 2002. február 8. 76 A Postamúzeum könyvtárában fellelhető telefonkönyvek szerint dr. Hennyey Vilmos 1924 és 1930 között az I. kerületi Krisztina körút 8-10. szám alatt, 1931 és 1943 között all. kerületi Vérmező út 14. szám alatt lakott. Ezzel szemben az unoka visszaemlékezése szerint nagyszülei 1924 és 1943 között a Vérmező út 14. szám alatt, 1944-től pedig a Bartók Béla úti lakásban laktak. A Postamúzeumban őrzött, 1924 és 1926 között átadott Hennyey-kéziratok is az unoka állítását támasztják alá, azokon dr. Hennyey Vilmosnak olyan bélyegzője szerepel, amelynek felirata Vérmező úti lakásának címét is tartalmazza. 77 A postai esküt Demény Károly 1883. január 29-én, dr. Hennyey 1884. november 30-án tette le. 171
