Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
meghalt egy tűzvészben.72 A csecsemő végül Zeusz combjából, Nüsza hegyén jött világra. A gyermeket Hermész rejtette el a féltékeny Héra haragja elől, és vitte láthatatlan utakon biztonságban Inéhoz, Szemeié nővéréhez. A szerencsétlen dajkára azonban Héra őrületet küldött, ezért a kis Dionüszosz újbóli megmentésre szorult. Ezúttal is Hermész sietett segítségére, és vitte el magával új dajkáihoz, vissza a nüszai nimfákhoz. Ennek a történetnek egyik pillanatát véste márványba a Kr. e. 4. századi görög szobrászművész, Praxitelész.73 A több mint két méter magas szobor Kr. e. 340 körül készült, 1877-ben találták meg Olümpiában, ma is a helyi Régészeti Múzeum őrzi. Praxitelésztől egy másik Hermész- szobor is ismert, az ún. Belvederei Hermész, amelynek római másolatát a római Vatikáni Múzeum őrzi. A párizsi Louvre-ban több görög és római Her- mész-szobrot is őriznek, ezek közül kettőt emelnék ki. A Saruját kötöző Hermész néven ismert, a Kr. e. 4. századból származó 161 cm magas márványszobor eredetileg bronzból készült a görög Lüsziposz szobrászművész műhelyében.74 A szobor Hermészt erős, atletikus istenségnek ábrázolja, attribútumai közül az utazóköpenyt és a szárnyas sarukat jeleníti meg. Lüsziposz egy másik szobrával is megörökítette az útra készülő, saruit kötöző hírnököt. Az eredeti görög alkotás elveszett, de római másolata fennmaradt. Ezt mintául véve alkotta meg a 18. század közepén Jean-Baptiste Pigalle75 bronzból készült Merkúr-szobrát, amely ma a Louvre földszintjén, a Puget udvaron áll. Már a reneszánsz kor is előszeretettel nyúlt mitológiai témákhoz az antik kultúra iránti tisztelete kifejezéseképpen, de a művészet sok szempontból elvesztette vallásos jellegét, a kor alkotóit inkább az antik szépség és kifinomultság csodálata vezérelte. A reneszánsz szabályainak és idealizált alakjainak ellenpólusaként a barokk a túlburjánzó motívumok, a szenvedélyes és mozgékony alakok szellemében alkotott. A művészet ellentétekre vágyott: pompára és játékosságra, eltúlzott formákra és könnyedségre. Talán épp ez a szeszélyes és a kiszámíthatatlan utáni vágy inspirálta a művészeket arra, hogy újra felfedezzék Hermész, azaz inkább a latin Merkúr alakját. Nem kell azonban ennyire messzire mennünk, ha Hermész-ábrázolás után kutatunk. A Postamúzeumnak otthont adó Saxlehner-palota neoreneszánsz és neobarokk elemeket is 72 A tűzvészt egyébként maga Zeusz okozta azzal, hogy Szemeié kérésére teljes isteni pompájában, mennydörgéssel és villámokkal mutatkozott meg előtte. 73 Praxitelész (Kr. e. 370-325): híres athéni művész, az ókor egyik legnagyobb szobrászainak egyike. Számos istenszobra fennmaradt, melyek fő jellegzetessége, hogy a klasszikus mitológiai értelmezésen túl emberi tulajdonságokat is felmutatnak. 74Sziküóniai Lüszipposz (Kr. e. 390-310 körül): görög szobrászművész. 75 Jean-Baptiste Pigalle (1714-1785): francia szobrászművész. Fent említett művét 1744-ben készítette. 148
