Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
Hermész titáni, nyugtalan vérét nem is képes sokáig megfékezni. Maia a világra hozatal után megmosdatta és bepólyázta az újszülöttet, majd kimerültén ágyába dőlt és elaludt. A gyermek Hermész azonban addig fészkelődött, míg kihámozta magát a pólya szoros kötéséből, és a bokáján nőtt szárnyak segítségével Thesszáliába36 repült, ahol Apollón37 csordái legeltek. A gyermeknek megtetszett a csorda, és egy Püloszhoz38 közeli barlangba hajtotta, a nyomokat pedig furfangos módon eltűntette, az ötven tehenet hátrafelé vezette be a barlangba, így azok fordított nyomokat hagytak maguk után. Miután gondoskodott az állatokról, leleményes módon két fadarabból tüzet csiholt: Szikrát így Hermész dörzsölt legelőször fából. Az újító találmányoknak ezzel azonban még koránt sincs vége, útközben talál egy teknőst, amelynek páncéljából és a ráerősített tehénbélhúrokból új hangszert alkot. így született meg a líra.39 A reggeli nap már fenn ragyogott az égen, amikor Hermész visszatért anyja mellé, és ugyanúgy bepólyálta magát, mintha mi sem történt volna. Itt érdemes megemlíteni, hogy a napszakok közül Hermésznek mindig hangsúlyosan az éjszaka a társa, a himnusz szavait idézve sötétlő cinkostársa. A görög mitológiában Nüx az éjszaka istennője, és a családfát tekintve nem is hozható rokonságba Hermésszel, de kétségtelen, hogy ha a nappal és az éjszaka közül kell valamelyiket társítani Hermészhez, egyértelműen az éjszakát nevezhetjük meg. Kerényi írja, hogy „az éjszakai kalandoristen látszólag magában a görög mitológiában is példátlan, meghökkentő és egyedülálló ”.40 * Hermész képes az éjszaka sötétségét a maga hasznára - saját bűnének elrejtésére - és mások megsegítésére is fordítani, gondoljunk csak Priamosz titkos éjszakai vezetésére. Hermész az éjszakának és az álomnak is ura, álmok vezetője. Állandó kísérőjével, fényes aranypálcájával „megigézi halandók közt, akinek csak akarja, szemét, vagy szűnteti álmát’’.1" Az éjszakában benne rejlik Hermész szinte összes aspektusa, legmélyebb szimbolikus párhuzamként maga a halál is, az alvilág éje, amelybe egyedül Hermész szállhat alá lélekvezetőként. Térjünk vissza azonban a himnuszhoz és a csorda elhajtása utáni eseményekhez. Apollón természetesen észrevette a lopást, és hamarosan Maiánál termett panaszt tenni - hála egy fecsegő pásztornak, Battosznak, aki elárulta, ki hajtotta el a napisten teheneit.42 Hermész ezen a ponton bizonyítja először, hogy isteni szónoki képességeit is képes kétélű fegyverként használni - a maga hasznára és más kárára is tudja fordítani. Anyja és Apollón előtt hamis esküdözésbe, a szavak mesteri csűrés-csavarásába kezd, tettet és elhitet. Ez a jelenet megmagyarázza, miért is tartották az ókori hiedelemvilágban Hermészt a 36AThesszáliai-medence Görögország középső részén, a Pindosz-hegység keleti lábánál elterülő dombvidék. 37 Apollón az egyik legfontosabb olümposzi görög isten, Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz istennő ikertestvére. Apollón napisten, a művészetek - különösen a költészet és a zene -, valamint a jövendőmondás istene, de a pásztorok és íjászok patrónusa és védelmezője is egyben. 38Pülosz a görög félsziget délnyugati partvidékén elterülő ókori palotaközpont volt, a mükénéi kultúra egyik éke. A püloszi palota Kr. e. 1200 körül elpusztult, helyén új város épült, melynek mai neve Pilosz. 39 A líra mint kifejezés eredetileg a nyolchúros ókori pengetős hangszert jelölte, de később tágabb értelmet nyert, magával az irodalmi műnemmel, valamint a lírai műfajjal, a költészettel azonosult. Giacomo Leopardi olasz költő és gondolkodó szerint a költészet az emberi beszéd legmagasabb rangú megformálása. Érthető tehát, miért lett Hermész - a beszéd képességének forrása, a mesterszónok - egyben a költészet létrehozója is. 40Kerényi Károly: Hermés, a lélekvezető. Budapest, 1984, Európa, 65. p. ■"Homérosz: Iliász. Fordította Devecseri Gábor. Budapest, 1992, Európa Könyvkiadó, 343-344. sor. 42Battosz árulását Jacob Jordaens (1593-1678) flamand festő is megörökíti egyik festményén. A fecsegő pásztor szomorú sorsra jutott, az istenek bazaltsziklává változtatták. 137
