Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény 1850 és 1924 között
Sopron ünnepélyes átadása Magyarországnak, 1922. január 1. A soproni postaigazgatóság szervezetét 1921-ben az I. személyzeti osztály, a II. járati és gazdászati osztály és a III. távközlési osztály képezte, valamint a kerületi műszaki felügyelőség, a postaigazgatóság mellé rendelt számvevőség, illetve a postaigazgatósági pénztár. Az igazgatósághoz tartozott 12 kincstári postahivatal és az igazgatóság közvetlen felügyelete alatt működő 12 kalauzposta. Amikor 1922. január 1 -jén az antant ünnepélyes keretek között Sopront visszaadta Magyarországnak, Szombathelyen megszüntették a kirendeltséget. A Magyar Királyi Posta a december 5-én kelt rendelete értelmében a soproni népszavazás emlékére nem adott ki bélyeget. Ennek ellenére készültek felülnyomá- sos bélyegek - Soproni népszavazás 1921. december 14. felülnyomással -, ezek azonban nem kerültek forgalomba. Az elcsatolt területekkel a postaforgalom rövidesen Budapesten keresztül állt helyre. A megszállt területre magyar mozgóposták nem közlekedhettek. Burgenlanddal a közvetlen távbeszélő-összeköttetés csak 1922-ben, egy-egy meghatározott helység között, jött létre.81 Sopron csak nehezen heverte ki, hogy határvárossá vált. Kereskedelme, ipara és mezőgazdasága elvesztette piacát. A postaigazgatóság a területi változásokhoz igazodva alakította ki szervezetét és járati rendjét. A takarmány-beszerzési gondok csökkenésével 1922. május 1-jétől Sopronban, szeptember 1-jétől Szombathelyen kezdték meg a csomagok házhoz kézbesítését. Az országos postás kultúrünnepséget 1923. május 5. és 7. között Sopronban, a leghűségesebb városban tartották meg. Szombathelyen az építési anyaghiány és a korona értékvesztése ellenére 1923 májusában elkészült a távíró és a távbeszélő épülete, és LB rendszerű központ került üzembe. Megkezdték a hivatali szárny építését is. 81Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1922, 41. szám, 175. p. és 87. szám, 368. p. 126
