Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Bartók Ibolya: Az önálló magyar posta fejlődése 1867 és 1944 között
megszervezése, a táviratok kerékpárral való kézbesítése, Európában elsőként a postai gépjárművek használatba vétele, illetve a budapesti távbeszélő-hálózatban a szám szerinti hívás bevezetése. Demény Károly10 a személyzet szociális helyzetének javításáért is sokat tett: rendszeresítette az évi szabadságidőt, a betegek részére a távozási engedélyt, s számos szociális és kulturális intézmény létrehozása fűződik nevéhez. Érdemei között említhetjük a világháború ideje alatt a tábori posta fenntartását és fejlesztését, a háborús telefonvezetékek gyors létesítését, a hadi érdekeket kiszolgáló távbeszélő-összeköttetések fenntartását is. Pályája csúcsán, a háború végén, a forradalom kitörése után kortársával, Follért Károllyal együtt, egy napon, 1918. november 6-án saját kérelmére nyugalomba vonult. Az alkotmányos és törvényes állapot helyreállítása után azonban elfogadta Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter (1919) hívását, aki 1919. november 24-én államtitkári címmel és jelleggel a magyar királyi posta és távírda intézményének vezérigazgatójává nevezte ki, s pár napra rá, december 4-én Kolossváry Endrét vezérigazgató-helyettessé. Ezt azért szükséges megjegyezni, mert a háború és a forradalom alatt tönkretett, a román megszállás alatt elhurcolt berendezések pótlását, a szétzilált személyzet fegyelmének helyreállítását, tehát a magyar posta újjáteremtését és továbbfejlesztését e két vezető együttes erővel, hosszú szolgálatuk alatt szerzett gazdag és értékes szaktudásukkal kezdték el. S szívós munkával, dacára az országot béklyóban tartó szűkös pénzügyi helyzetnek, a magyar postának meg tudták nyitni a fejlődés korszakát. Országszerte elmaradt építkezések indultak meg, például Szombathelyen, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Kaposváron, Miskolcon postahivatalok épültek, Budapesten pedig elkészült a budai postapalota, amelyben a Krisztina Távbeszélő Központ is helyet kapott. Az egyre gyorsabban fejlődő postaforgalom ellátása érdekében új mozgópostavagonokat, postaautókat és motorkerékpárokat szereztek be, és postai autóbuszjáratokat rendszeresítettek. Demény Károly vezérigazgatósága alatt valósult meg, s így nevéhez fűződik még a rádiószolgálat bevezetése, a telefonközpontok automatizálása, az utcai telefonállomások ‘“Demény (Dürr) Károly: 1859. május 28-án Temesváron született. Atyja, a tisztes iparos családból származó Dürr József 1845-től a bécsi udvari postaszámvevőségnél dolgozott, az abszolutizmus évei alatt azonban sok osztrák honfitársához hasonlóan és feleségével együtt magyar földre került: 1850-ben Temesvárra, majd Budára helyezték. A kiegyezés után nem kívánt hazatérni, s miután a magyar kormány átvette saját szolgálatába, 1872-ben megszerezte a budai illetőséget s vele a magyar állampolgárságot. Fia, Károly tanulmányait a budai piarista gimnáziumban kezdte, s a jogi egyetemen folytatta, ahol 1881 -ben diplomázott. A posta szolgálatába a budapesti tüzérezrednél teljesített egyéves önkéntesi szolgálata után 1882 októberében lépett napidíjas gya- komokjelöltként. Kortársai szerint vezérigazgatói kinevezéséig tartó hosszú és rögös pályája során nem csak tehetsége, szorgalma és kitartó munkája volt segítségére, hanem empatikus társas és nevelői érzéke is, amely korában még teljesen ismeretlen volt a Magyar Királyi Posta vezető körében. Emellett a szakma legjelesebbjei mellett dolgozhatott, kezdetben Koller Lajos titkáraként, majd Heim Péter hűséges munkatársaként s nem utolsó sorban dr. Hennyey Vilmos közvetlen munkatársaként, akivel számos külföldi tanulmányúton is együtt vettek részt. Érdemes munkásságát számos elismerés is jelzi: 1885-ben a bolgár Érdemérem, 1896-ban az orosz Szent Anna-rend II. osztálya, a szerb Takova-rend III. osztálya és a porosz Koronarend II. osztálya, 1905-ben a Vaskoronarend III. osztálya, a spanyol Katolikus Izabella-rend csillagos középkeresztje, 1916-ban a Lipót-rend lovagkeresztje, 1917-ben a német Vaskereszt II. osztálya, 1921-ben kormányzói elismerés, 1928-ban a Magyar Érdemkereszt II. osztálya csillaggal kitüntetésben részesült. A kiváló sportember, aki aktív éveiben maga is tornázott, úszott, síelt és korcsolyázott, s 1895-ben Magyarország teniszbajnoka volt, a Budai Torna Egylet elnökeként, az Országos Testnevelési Tanács alelnökeként az iskolai testnevelés korszerűsítése érdekében munkálkodott. A világhírű postás szakember 1952. február 27-én hunyt el, földi maradványait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra (37/1. parcella, I. szektor, 1. sor, 63/64. sírhely). 102
