Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Egervári László: A Hírközlési Múzeumi Alapítvány 2007. évi munkaterve

Egervári László A Hírközlési Múzeumi Alapítvány 2007. évi munkaterve A Hírközlési Múzeumi Alapítvány múzeumai fontos feladatnak tekintették és tekintik a jövőben is a műtárgyak gyűjtését, védelmét, feldolgozását és legszélesebb körű bemuta­tását. Ez megfelel a kor követelményeinek, elvárásainak. A bemutatással kapcsolatban azonban el kell mondanunk, hogy a rendszerváltás előtt sok esetben vállalati szervezés­ben mentek az emberek a múzeumokba. A különböző csoportok részére kirándulásokat szervezve kapcsolták össze a múzeumlátogatásokat az egyéb szabadidős programokkal. Csakhogy az elmúlt évtizedekben gyökeresen megváltoztak a társadalmi szokások, a globalizáció hatásai ezen a téren is érvényesültek. Az ismeretszerzési, szórakozási és sza­badidős szokások átalakultak. Az Internet elterjedésével és egyre bővülő használatával az ismeretszerzés módja is alapvetően megváltozott. Megváltozott a lakosság kultúrafogyasztásának szerkezete is. Kialakult a plázakultúra, az emberek hétvégén a plázákba járnak. A multiplex mozik, bevásárlóközpontok a csalá­dok számára a vásárláson túl a szabadidő-eltöltés célját szolgálják. A gazdasági élet is megváltozott. A vállalatok, munkahelyek kifejezetten a gazdasági munkára koncentrálva szervezik a mindennapi feladatokat, arra nincs mód és lehetőség, hogy közös szabadidős programot szervezzenek a munkatársak és családtagjaik részére. Mivel a társadalmi hatásokat sajnos nem tudjuk kizárni és megmásítani, a változásokat a múzeumok életében, irányításában is figyelembe kell venni. Azt a vékony réteget kell bőví­teni, amely jelenleg a múzeumi kultúra fogyasztóit képviseli. Vonzóvá kell tenni a múzeu­mokat, sok esetben a régi jól bevált gyakorlatra építve kell fejleszteni a látogatók megnye­rése érdekében kifejtett tevékenységünket. Szemléletváltás szükséges a vezetésben és a múzeumi munkában egyaránt. Meg kell szüntetni a párhuzamosságokat a múzeumok kö­zött. Az összevonható feladatokat - gazdasági, titkársági, restaurátori, kiállítás-rendezői, gondnoksági - egy helyre kell koncentrálni. A múzeum váljon interaktív találkozási hellyé, és a látogatók szórakozva tanuljanak. Jelentsen élményt nekik, hogy ott jártak, legyen mire visszaemlékezniük. A 21. század múzeumát kell megteremtenünk, amelynek látogatóbarát múzeumnak kell lennie. Itt jegyzem meg, hogy ennek érdekében új megjelenési formákkal is változatosabbá tettük gyűjteményeink bemutatását. Miskolcon megnyitjuk a csoportos látogatók előtt a távközlés-történeti látványtárat, ahol olyan műtárgyak is megtekinthetők lesz­nek, amelyek évtizedek óta a közönség elől elzártan, pincékben, raktárak mélyén feküdtek. Mindemellett nagyon fontos, hogy az alapítók és az alapítvány között gazdasági és működési összhang legyen. Arra kell törekednünk, hogy az alapítók számára az alapít­vány ne gazdasági teherként jelenjen meg, hanem olyan befektetési, szponzorálási lehető­ség legyen, amely a múlt megőrzője, amire a jövőt lehet építeni. Az alapítók legyenek büszkék az alapítványra, annak múzeumaira és kiállítóhelyeire, ezek pedig legyenek olyan színvonalúak, amelyekkel az alapítók méltán büszkélkedhetnek. Törekednünk kell, hogy az alapítók mindegyikével egyformán jó kapcsolat és együttműködés alakuljon ki. Ennek érdekében az alapítvány működésében lévő törvényi hiányosságokat az elmúlt időszak­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom