Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Makkai-Várkonyi Ildikó: Levélszekrények a magyar posta használatában a kezdetektől 1945-ig
sének.14 így az ügyvitel az előző korszak gyakorlatának megfelelően zajlott, s a meglévő postai eszközállományt használta.15 A nyugat-európai postai reformokat az abszolutizmus korának minisztere, báró Bruck Károly vezette be Magyarországon.16 1850-ben a legfontosabb újítások között szerepelt a kocsi- és a levélposta egyesítése, a levélviteldíj csökkentése, az egységes levélportó, valamint - angol mintára - az úgynevezett levéljegy, vagyis a bélyeg bevezetése.17 A bélyeg használatával a posta „a levelek díjazását... a közönség kezébe adta..., és a feladást a postahivataloktól elterelve a levélszekrények felé irányította, ami a forgalom lebonyolítását nagymértékben megkönnyítette, s meggyorsította ”.18 A postai levélgyűjtőszekrények elterjedése egyenes arányban állott a postaforgalom ugrásszerű növekedésével, amelynek alapfeltétele volt a postakezelés ésszerűsítése.19 Az abszolutizmusban használt postai levélszekrények formája, működése reformkori elődeire, a lakattal, kulccsal záródó faládákra hasonlított, ám megjelentek a bádogból, vaslemezből oldalfali bedobó-nyílással készült levélgyűjtő utcabútorok is.20 Levélszekrénytípusok a Magyar Királyi Postán A kiegyezés egyik fontos vívmánya az osztrákkal közös díjzónát alkotó, ám belügyeiben önálló Magyar Királyi Posta megalakulása volt. Első intézkedései között szerepelt az ágazat arculatának megújítása, nemzeti jellegének ábrázolása a postai tárgyakon - például a címertáblákon és pecsétnyomókon - és nyomtatványokon. A postahivatalok előtt s a közterületeken megjelentek a zöldre festett, piros-fehér csíkozással díszített, koronás címerrel ellátott, fából, illetve vaslemezből való levélgyűjtőszekrények.21 Ezek a típusok kulccsal záródó ládák voltak belsejükben kiemelhető betéttáskával, később fémből készült betétdobozzal, amelyet az ürítő közeg kiemelt, s a postahivatalba szállított.22 14 „A világosi fegyverletétellel aztán elbukott a magyar posta függetlensége is, még mielőtt azt a nemzet gazdasági érdekeinek megfelelően ki tudta volna használni, még mielőtt a nemzet bizalmát, rokonszenvét teljesen meg tudta volna nyerni. ” Dr. Hencz Lajos: A magyar posta története és érdemes munkásai. Budapest, 1937, Merkantil, 114. p. 15 A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium „1848. április 27-én kelt rendeletével értesíti az igazgatóságokat, hogy a postaügyek intézését átvette, s meghagyja, hogy addig is, míg a posta ellátása tekintetében bővebb utasítások bocsáttatnak ki, a posták a régi szabályok szerint járjanak el". Dr. Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Budapest, 1926, Wodianer F. és Fiai, 153. p. 16 „A posta az absolut uralom alatt vette fel azokat a fontos fejlődési elemeket, amelyek nagyüzemit közgazdasági intézménnyé való átalakulását jelzik. Ez a fejlődés kapcsolatos ugyan nagy nemzetközi jellegű postai reformokkal, ám az is kétségtelen hogy az osztrák kormány felismerte ezeknek az eseményeknek világgazdasági jelentőségét, és előmozdította a külföldön megkezdett újítások meghonosítását. ” Dr. Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Budapest, 1926, Wodianer F. és Fiai, 159. p. l7Uo. 155-159. p. 18 Uo. 159. p. 19 „Elterjedésük csak az 1850. év utáni időkben indult meg, amikora leveleknek postabélyeggel való bérmentesítését mind jobban és jobban megismerték és megkedvelték." Dr. Monus Ferenc: A levélszekrények történetéből. Magyar Posta, 1943. 3. sz. 96. p. 20 A Postamúzeumnak a T.10-84.88.0. leltári számú tárgya reprezentálja ezt a típust. 21A Postamúzeum két eredeti darabot őriz ebből a korszakból: T.10-83.25.0. és T.10-83.27.0. leltári számmal. 22„Ilyen gyűjtőtáskás levélszekrények Budapesten s vidéken még 1899. évben is használatban voltak, habár nem feleltek meg a kívánalmaknak, mert egy gyűjtő altiszt legfeljebb 4-5 levelekkel telt zsákot vihetett magával. ” Dr. Monus Ferenc: A levélszekrények történetéből. Magyar Posta, 1943. 3. sz. 98. p. 97
