Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Makkai-Várkonyi Ildikó: Levélszekrények a magyar posta használatában a kezdetektől 1945-ig
Makkai-Várkonyi Ildikó Levélszekrények a magyar posta használatában a kezdetektől 1945-ig Az írásos küldemények gyűjtésére szolgáló, közterületen elhelyezett levélszekrények története a 16. századig vezethető vissza.1 1529-ben az olaszországi Florenzben a város templomai elé bedobó-nyílással ellátott faládákat, ún. tamburikat helyeztek el. Ezek a faládák szintén az információ továbbításának, áramoltatásának eszközei voltak, azonban nem feltétlenül postai célokat szolgáltak. Segítségükkel a környék lakosai a tudomásukra jutott gonosztettekről, fontos személyek ellen készülő merényletekről, összeesküvésekről inkognitójukat megőrizve, de írásban értesítették a hatóságokat. A templomok közelében elhelyezett későbbi levélszekrényekbe az egyházi személyek részére címzett írásos küldeményeket dobták be.1 2 A valóban postai jellegű levélszekrényekről az első híradás Franciaországból származik. 1653-ban XVI. Lajos francia király engedélyezte, hogy Párizs forgalmasabb utcáin, útkereszteződéseiben levélszekrényeket, úgynevezett kis postákat helyezzenek el magán- személyek leveleinek összegyűjtésére. így nem volt szükség postahivatalok berendezésére, s a feladók névtelenségüket is megőrizhették. A 17. és 18. századi Európában még nem általános a közterületre kihelyezett levél- szekrény.3 A levelezés is csak az írni-olvasni tudók szűk rétegének - az arisztokrácia, az egyházi személyek - kiváltsága volt. A 18. századi Habsburg Birodalomban sem használatosak a közterületi levélszekrények. A császárvárosban viszont - sajátos újításként - berendezték az úgynevezett bécsi kispostát, amely a mai mobilpostához hasonlítható. A postalegények ólom postaládákkal, kezükben kerepelővei, ún. klapperrel járták az utcákat, s így szedték össze a levélküldeményeket. A bécsi Klapper-Post alkalmazottai nem csak gyűjtötték a leveleket, hanem lebélyegzett levélpapírt is árultak, amelyek a helybéli levélfogalomban voltak használatosak.4 Utcai levélgyűjtőszekrények nagyobb számban a 19. század első felében jelentek meg Európa-szerte. 1823. október 18-án a porosz király elrendelte hogy „a megszállt rajnai tartományokban francia mintára meghonosodott és közkedveltségnek örvendő postai levélszekrényeket a levelezők kényelmére továbbra is fenn kell tartani, sőt a porosz állam területén’’ is a hatóságok kötelesek rendszeresíteni.5 Ezek a porosz levélszekrények alul nyitható, fából készült ládák voltak, fenti bedobó-nyílással. 1 Szili József: A postai levélgyűjtőszekrények története. Postamúzeumi Közlemények, 1989. 4. sz. 1. p. 2 Uo. 1. p. 3 „Már az 1600-as években találkozunk hivatalos rendeletre kifüggesztett levélszekrényekkel, de csak a nagyobb városokban. Kisebb helyeken csak a 19. század ötvenes-hatvanas éveiben láthatók. A 18. századból származó és régi postaházakat ábrázoló osztrák vagy német metszeteken sem látunk levélszekrényt. ” Dr. Monus Ferenc: A levélszekrények történetéből. Magyar Posta, Budapest, 1943. 3. sz. 96. p. 4 Szili József: A postai levélgyűjtőszekrények története. Postamúzeumi Közlemények, 1989. 4. sz. 4. p. 5 Uo. 4. p. 95
