Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban

ba, amikor a Közlekedési Múzeum felügyelő-bizottságának a kebelében alakult szakbi­zottságot speciális szakértőkkel egészítették ki. Ugyanis az 1911. június 27-én tartott szakbizottsági ülésen a múzeumi tanulmányok, tárgyleírások és rajzok elkészítésére minden szakcsoport részéről osztályelőadót kellett választani. Kishindi Hindy István felügyelő-bizottsági tag a postaügyekre vonatkozóan dr. Forgon Lajos postatanácsost, a távírda- és távbeszélőügyekre vonatkozóan Paskay Bernát főmérnököt javasolta. Ja­vaslatát a felügyelő-bizottság elfogadta. A fennmaradt szakbizottsági jegyzőkönyvek­ből tudjuk, hogy Paskay Bernát a Közlekedési Múzeumban többször tartott előadást a távíró- és távbeszélő-berendezésekről. Emellett 1913. október 21-én a távíró- és távbe­szélő-történeti tárgyak új elrendezéséről nyújtott be javaslatot, ami az ülésről készült jegyzőkönyvben - idézet formájában - teljes terjedelmében fennmaradt a javaslathoz készült tervrajzokkal, illetve az elhelyezni kívánt tárgyak kimutatásával együtt. Részt vett a gyűjtemény gyarapításában, és a Postamúzeum történetében elsőként tárgyleírá­sokat készített. Paskay Bernát múzeumi tevékenységét 1914-ig követhetjük nyomon. Dr. báró Szalay Gábor (1878-1956) államtitkár, postavezérigazgató (1928-1935). 1878. augusztus 14-én Budapesten született. Középiskolai és egyetemi tanulmá­nyait is itt végezte. A posta szolgálatába 1900. július 12-én lépett, ahonnan vezérigazgatóként 1935. augusztus 1-jétől vonult nyugalomba. A Postamúzeum történetében betöl­tött fontos szerepének ismertetése előtt meg kell említe­nünk, hogy 1919-től a Közlekedési Múzeum és a Magyar Királyi Posta együttműködése a minimálisra csökkent, többnyire abban merült ki, hogy a postai vezetők a hazai és nemzetközi kiállításokra a postamúzeumi anyagot ki­kérték, majd visszaszolgáltatták. Változás csupán 1931-ben történt, amikor a Magyar Királyi Posta a magyar távbeszé­lő fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte, amely alkalomból dr. báró Szalay Gábor ve­zérigazgató az 1890-ben kiadott múzeumalapító miniszteri rendelet megerősítéseként újab­bat terjesztett fel. „Ennek a történelmileg is jelentős mozzanatnak alkalmából felújítom a postamúzeum létesítésének már régebben felmerült tervét, és ez alkalommal a megvalósítás alapjait kívánom muzeális tárgyak komoly és állandó gyűj­tésének megindításával megvetni ” - írta. A rendelet kiadá­sa után országos gyűjtés kezdődött, a begyűjtött anyagot kü­lönböző raktárakban őrizték, majd 1935-ben azok nyilván­tartásba vételét is megkezdték. A múzeumi ügyekkel min­den bizonnyal ekkor került kapcsolatba Huber Oszkár is, aki a távbeszélő jubileumi ünnepségeinek megszervezésére létrehozott rendezőbizottság tagja és később a Postamúze­um vezetője volt. Huber Oszkár (1886—?) postafőigazgató, múzeumve­zető (19317-1944). 1886-ban Budapesten született, közép­iskolai és egyetemi tanulmányait is itt végezte. A posta szol­gálatába gyakornokjelöltként 1904. július 4-én lépett, pos­85

Next

/
Oldalképek
Tartalom