Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban

távírdagyakornokként lépett a posta szolgálatába, ahonnan 1909 novemberében posta­felügyelőként vonult nyugalomba. Kiváló postatörténeti kutató volt. Az 1896. évi mil­lenniumi kiállítást megelőzően a kereskedelemügyi miniszter megbízta, hogy a Magyar Országos Levéltárban és a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállításra alkalmas postatör­téneti dokumentumok után kutasson, és eredményeit a kiállításon mutassa be. Munkája alapján a múzeum és a levéltár értékes postai okmányokat engedett át, amelyek az igaz­gatóságoktól, a postamesterektől és a magánemberektől begyűjtött, illetve a létesítendő Postamúzeum számára felajánlott dokumentumokkal a millenniumi kiállítás történeti anyagát képezték. A gyűjtési felhívás alapján a kerületi igazgatóságok által felterjesz­tett kiállítási anyagot is Munkás Lászlóhoz továbbították, aki történeti szempontból átnézte, s az arra érdemeseket a kiállítási bizottságnak felterjesztette. Kutatásait a kiál­lítás bezárása után is folytatta, eredményeit 1897 és 1903 között a Magyar Gazdaság- történeti Szemlében közölte. Feltárásainak kiegészítése végett a következő években a bécsi levéltárakban kutatott. 1908-ban Kossuth Ferenc minisztertől 3 havi szabadságot kapott, hogy kutatási eredményeit egy kötetbe összefoglalva kiadhassa. A királyi ma­gyar posta története 1528-1715 című, ma is alapműnek számító munkája azonban az Országos Iparegyesület kiadásában csak 1911-ben jelent meg. Oberhäuszer Lajos (18427-1925) posta- és távírdafőigazgató, múzeumvezető (1897- 1912). Bár a Postamúzeum 1955 előtti vezetői közül a Közlekedési Múzeum adattárá­ban nemrég folytatott kutatásoknak köszönhetően Oberhäuszer Lajos múzeumi tevé­kenységéről tudunk a legtöbbet, életrajzi adatai még hiányosak, és képi ábrázolásával sem rendelkezünk. Tudjuk azonban, hogy postai szolgálatát 1868-ban kezdte, hivatali esküt december 28-án tett. 1869-ben járulnokká, 1890-ben ideiglenes jellegű, 1892-ben végleges minőségű posta- és távírdatanácsossá nevezték ki. 1873-ban a vezérigazgató­ság postajárati irodájához kerül, ahol első postajárati térképét 1874-ben készítette el. 1896-tól a Járati ügyek ügyosztályán, 1909-től a Forgalmi és járati ügyek ügyosztályán dolgozott. 23 évig volt a posta- és távírdatanfolyam rendes tanára, amely számára meg­írta a nagyjelentőségű Posta- és távírdaföldrajz című, 1889-ben kéziratban, majd 1901- ben könyv alakban megjelent tankönyvet. 1913-ban vonult nyugalomba. Oberhäuszer Lajos postamúzeumi munkája minden bizonnyal akkor kezdődött, amikor az 1896. évi millenniumi kiállítás postacsarnokában kiállítandó térképek és grafikonok tervezésére és kivitelezésére a kiállítási bizottság felkérte. A postai kiállítás egyik legteljesebb és legsikeresebb részeként is emlegetett összeállításon Oberhäuszer Lajos 8 hivatalnokkal másfél évig dolgozott. A kiváló munka eredményeként 1896. október 10-én az ezred­éves országos kiállítás szervezése és rendezése körül szerzett kiváló érdemeinek mél­tánylásául a Ferencz József-rend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. A millenniumi kiállítás bezárása után a postacsarnokot lebontották, s az igen gazdaggá vált múzeumi gyűjteményt kiállítási hely hiánya miatt ideiglenes jelleggel a Közlekedési Múzeum­ban helyezték el. A műtárgyak átadásáról Oberhäuszer Lajos már a Postamúzeum meg­bízott vezetőjeként intézkedett. A következő években a gyűjtemény további gyarapítá­sáról, nyilvántartásáról, illetve a Közlekedési Múzeumban való kiállításba helyezéséről gondoskodott. A kezdetektől tagja volt a Közlekedési Múzeum 1909-ben létrehozott felügyelő-bizottságának, amelyben a Postamúzeum érdekeit 1913. évi nyugdíjazásáig képviselte. Életének 83. évében 1925. március 28-án hunyt el. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom