Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Bartók Ibolya: Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban
Bartók Ibolya Jubileumi kiállítás a Postamúzeumban 2002. november 1-jétől a Postamúzeum adattári gyűjteményének tényleges kezelőjeként a gyűjtemény újjászervezésével és rendszerezésével párhuzamosan kezdtem el a múzeum történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtését és feldolgozását.1 Sajnos a kezdeti időkből igen kevés eredeti dokumentummal rendelkezünk, s elődeink néhány e témában ránk maradt írásában is gyakran egymásnak ellentmondó állításokra bukkanunk.1 2 Ezért 2004- ben a tiszta források megtalálásának reményében a Közlekedési Múzeum adattárában, illetve a Magyar Országos Levéltárban folytattam kutatásokat. S bár a kutakodásnak koránt sem volt vége, 2006-ban a postamúzeumi gyűjtemény létrehozásának 125 (1881-2006) s az azt befogadó Postamúzeum 110 (1896-2006) éves jubileumára már e munka eredményeként készíthettem el a Postamúzeum története című időszakos kiállítást. A 2006. október 19-én megnyílt kiállítással egy olyan muzeális intézménynek kívántam emléket állítani, amelynek alapjait 125 évvel ezelőtt rakták le, tehát történelme van. Főleg ha arra gondolunk, hogy a magyar muzeológia s egyben a Magyar Nemzeti Múzeum alapkövét gr. Széchényi Ferenc a Magyarország történetére vonatkozó s a magyar nemzetnek felajánlott gyűjteményével 205 évvel ezelőtt, 1802. november 25-én fektette le. S ha tudjuk azt, hogy a hazai szakmúzeumok kialakulásának folyamata csupán az 1867. évi kiegyezés utáni gazdasági és kulturális fejlődés eredményeként kezdődhetett el. A kettős évfordulóra készült kiállítás az elmúlt 125 év történéseit a postamúzeumi vezetők, illetve a múzeum létrehozásában jelentős szerepet betöltő postás személyiségek életének és múzeumtörténeti szempontból fontos munkásságának tükrében mutatja be. Tablóinak segítségével végigkísérhetjük, hogy kik voltak azok a neves postás személyiségek, akik a múzeum létrehozásában közreműködtek, hogy kik voltak azok a postás tisztviselők, akik saját hivatali munkájuk mellett a postamúzeumi gyűjteményt gondozták és gyarapították, hogy az 1955. évi újjászervezés után kik voltak a múzeum kinevezett vezetői. S vezetésük alatt mi minden történt a múzeum életében, hogyan fejlődött annak gyűjteménye, s hogyan jött létre a postamúzeumi filiálék országos hálózata. 1 A Postamúzeum 1980-ban létrehozott adattári gyűjteményét 1981 és 1986 között Módos Elemér ny. muzeológus, 1987 és 1993 között Rákóczi Margit könyvtáros kezelte. Az adattári iratanyag kezelését titkárságvezetői teendőim ellátása mellett 1994-től kaptam feladatul. Időközben azonban a gyűjtemény a könyvtári állomány gyarapodásának következtében kiszorult az erre kijelölt könyvtári helyiségből, s a bedobozolt, raktárba szállított anyag immáron minden gyűjteményi rendszert nélkülözött. Ennek értelmében 1994-ben a segítségül mellém rendelt Kisfaludi Júlia muzeológussal csupán az iratanyag selejtezéssel egybekötött válogatására, tematikus rendszerezésére, illetve a II. emeleti olvasóterembe való szállítására szorítkozhattunk. A gyűjtemény tényleges kezelését adattárosi kinevezésem, azaz 2002. november 1 -je óta látom el. 2 Például a millenniumi kiállítás postai anyagát dr. Hennyey Vilmos a Matlekovits Sándor szerkesztésében 1898-ban megjelent összefoglaló mű Posta című fejezetében a kiállítás aktív, felelős résztvevőjeként részletesen és hitelesen ismerteti. Ezzel szemben dr. Hencz Lajos az általa szerkesztett, 1937-ben A magyar posta története és érdemes munkásai címmel megjelent könyvében 40 év távlatából úgy ítéli meg, hogy a millenniumi kiállításon a magyar posta „csak nagyon hevenyében összehordott anyaggal" szerepelt. Mivel utóbbi könyv postai körökben elérhetőbb volt, s azt többen forgatták, a kiállítással kapcsolatban sajnos még ma is nagyon sokan őt idézik, nem a hiteles Hennyeyt. 68
