Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Kurucz István: Előszó
folytak kísérletek, amint arról a hazai rádiózás születésének 100. évfordulója kapcsán írottakból értesülünk. Engem elgondolkodtatott a szintén az Évfordulók nyomában című írásban talált, az 1956-os októberi forradalomra emlékeztető naplórészlet is, amely azt igazolja, hogy a történelem sokszínű, akár az emberiség vagy a társadalom. A történteknek sokféle megítélése lehet, mint ahogyan az emberi értékek, érdekek is sokfélék. Fontos ezért a történtek tényszerű megőrzése, bemutatása. Nagy szerepük van ebben múzeumainknak. Sokszor egy napló, fénykép, korabeli újság, levél hitelesebben adja vissza a kort, mint egy hivatalos történelemkönyv. Olvasóink tulajdonképpen igazi történelemkönyvet tartanak a kezükben. Elsősorban ugyan technikatörténet elevenedik meg előttük, amely technika azonban kihat és formálja a társadalmat, a mi életünket. Hogy ez mennyire így van, bizonyságul két tanulmány elolvasását, majd továbbgondolását javasolom. Az egyik ifj. Heckenast Gábor munkája A rozsdabarna szalag születése, virágkora és lassú elmúlása címmel. Gondoljuk csak el, már a szalag is nagy segítség volt a műsorok szerkesztésére, tárolására, de ettől hol vagyunk ma már. Könnyen, gyorsan szerkeszthetők, tárolhatók és letölthetők, amikor csak akarjuk mások által is hozzáférhetők, meghallgathatók és megnézhetők a készített anyagok. A másik továbbgondolásra javasolt írás Hernitz Ferenc visszaemlékezése A soproni postaintézmény kezdetei címmel, amelyet elolvasva eltöprenghetünk, hogyan változtatta meg az emberiséget, a társadalmat az, hogy a posta, az információ nem napok, hetek, esetleg hónapok alatt jut el a címzettekhez. S nem kell már az utakon veszekedni, perre menni azért, hogy kinek van elsőbbsége: A leveleknek vagy az embereknek? Van egyáltalán a világnak olyan sarka, ahonnan ne kapnánk gyorsan híreket? Egy dolog viszont nem változott, most is vannak vírust hordozó levelek. Igaz, korábban a vírust tartalmazó levelek az embereket fertőzték meg, ma viszont a számítógépeket. A leírt hatósági füstöléses módszer talán hatékonyabb volt a mai vírusvédelemnél. Ha már megemlítettem a számítógépet, megjegyzem, ma sok minden természetesnek tűnik. Az is mindennapos, hogy elektronikus postaládája, fiókja van valakinek. Makkai-Várkonyi Ildikó írását olvasva azonban megtudjuk, milyen nagyszerű találmány volt egykor az a levélszekrény, amelynek már csak a tartalmát kellet továbbításra beszállítani a postára. Előző évkönyvünkben Bartók Ibolya arra tett ígéretet, hogy a 110 éves évfordulóra a Postamúzeum teljes történetét átfogó tanulmányt készít. A több kutatást igénylő, új ismereteket is adó írást igazi történelemként olvashatjuk, amely egyébként a 2006. október 19-én megnyílt múzeumtörténeti jubileumi kiállítás alapjául is szolgált. A bélyeg képekbe foglalt történelem. Az emberi civilizáció fejlődésének, szellemi törekvéseinek történelmi képcsarnoka. Megismertet a népek, nemzetek életével, munkájával, kultúrájával. Bemutatja a nagy technikai és művészeti alkotásokat, az embert körülvevő természeti világot, emléket állít a szabadság, a tudomány és a művészet zászlóvivőinek. Azt is szokták mondani, hogy a bélyeg az ország névjegye. Nagyon fontos tehát, hogy igényes grafikájú és technikai kivitelű bélyegek készüljenek, hiszen hazánk jó hírnevét viszik el a világ legtávolabbi országaiba - írja Csegezi Tamásné, a Bélyegmúzeum volt igazgatója a Magyar Posta Zrt. honlapján. Őt igazolják az évkönyvben található színvonalas, más-más szempontból érdekes bélyegtörténeti tanulmányok, amelyek a megmásíthatatlan történelem értékes dokumentumai. Végezetül jelezni kívánom, hogy Jakab László írása egy múzeumaink történelmében bekövetkező nagy eseményre hívja fel már előre a figyelmet. Én pedig köszönöm az alkotók értékes írásait, amelyekhez a kedves Olvasónak jó szórakozást kívánok. 4
