Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Nikodém Gabriella: A Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesületének története

felül tudott emelkedni sértettségén. A szervezetet bár nem ismerték el, a kezdeményezést dicséretesnek tartották, ezért elnökük részt vett a zsűriben. Az ugyanebben az évben megtar­tott egyesületközi bizottsági ülésről azonban kivonultak, mert a bizottság és a Hungária közölte az általuk rendezett jubileumi ünnepségről való fentebb említett okokból történő távolmaradását. Egy későbbi választmányi ülésen azonban kijelölték a szövetségbe beneve­zendő tíz tagot dr. Hampel Antal, Khayll Elemér, Edvi-Illés Lajos, Luib István, Poppovits Mirkó, Sterk Izidor, Szécsy Artúr, Vidor Emil, Willheim Artúr és Winter Lajos személyében. 1922. június 13-án a Magyarországi Bélyeggyűjtő Egyesületek Szövetségének alakuló közgyűlése zajlott a Csengery utcában. Érdekes, hogy bár bizonyos súrlódások végig tapasztalhatók voltak, elnökké végül vita nélkül a LEHE tagját, dr. Hampel Antalt válasz­tották, mintegy elismerve az egyesület elsőbbségét. A tisztikarba Edvi-Illés Lajost titkár­ként és Szécsy Artúrt választott tanácstagként szavazták még be. Küldöttek lettek Khayll Elemér, Luib István és Sterk Izidor. A valójában csak 1925-ben megindult szövetségi munkát a szintén LEHE tag Khayll Elemér elnök irányította 1926. december 18-ig, ami­kor a MABOE kötelékébe tartozó semleges szentannai és bobrovniki Bobrovniczky Tamást kérték fel a tisztség betöltésére. A LEHE 1931. évi közgyűlésén a jelenlévő Bobrovniczky Tamást tiszteletbeli taggá választották. Egyébként is divattá vált, hogy az egyesületek képviselői részt vettek egymás közgyűlésein, például már az 1924. évi 39. közgyűlésen vendég volt Árvái Artúr a szövetség, Bauer Béla a Pannónia képviseletében. A jó kapcsolatok ápolása jegyében 1928. június 10-én kirándulást tettek a Strigonium bélyeggyűjtő egyesület meghívására, amelynek elnöke Obermüller Ferenc főreáliskolai igaz­gató volt. Egy évvel később az esztergomiak viszonozták a látogatást. 1928. június 14-én a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesületében szakadás következett be, a kilépettek egy része a LEHE tagjai közé kérte felvételét, köztük az elnök, Beszédes Sándor is. 1935-ben az Újpesti Bélyeggyűjtő Egyesülettől érkezett átirat, amelyben ősszel megtartandó országos bélyegkiállításukra kértek támogatást, amit a választmány megszavazott. A december 25. és 29. között megtartott Vidéki Bélyeggyűjtők I. Országos Kiállításán, amelyet az újpestiek szerveztek, testületileg vettek részt. Ugyanebben az évben meghívást kapott a LEHE a deb­receni kiállításra is, ám mivel a debreceni egyesületnek „rendezetlen ügyei” voltak a szö­vetséggel, ezért a határozat szerint a tagegyesületek nem vettek azon részt.15 A LEHE az ifjúsági bélyeggyűjtő körök működését minden erejével támogatta. Már az 1909. évi nagy kiállításon is szerveztek ifjúsági csoportot, ahol 8 ifjú filatelista kapott lehetőséget bemutatkozásra. 1906 elején a fővárosi gimnáziumokban alakult bélyeggyűj­tő egyesületek beadvánnyal fordultak a felnőtt egyesületekhez, amelyben támogatásukat kérték, az egyesület ekkor nagyobb mennyiségű bélyeget ajándékozott. 1922 karácso­nyán a Deák téri evangélikus gimnáziumban kezdő gyűjtők részére tartottak előadássoro­zatot Bélyeggyűjtők iskolája címmel. A PAX ifjúsági bélyegklub 1938. január 1. és 2. között rendezte meg a IV. ifjúsági bélyegnapot, erre az egyesület védnökségét kérték, amit a LEHE természetesen örömmel teljesített; maga az elnök, Neuhold Kornél képvi­selte a társaságot, a jutalmazáshoz pedig díjat ajánlottak fel. A legtöbbet azonban a közös ügy érdekében akkor sikerült elérniük, amikor az 1938. január 20-i választmányi ülésen Neuhold elnök végre bejelenthette, hogy sikerült az Andrássy út 15 Az egyesület anyagi okok miatt kilépett a szövetségből. 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom