Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Szabó Jenő: Múzeumok Éjszakája a Bélyegmúzeumban
Az időbeli hullámok helyett inkább egy korán, 18 óra tájban meginduló folyamatos beáramlásról szólhatunk - mivel délelőtt 10-kor, szokásos időben kinyitottunk, már a hivatalos éjszakát megelőzően is jöttek látogatók -, ami eltartott kb. 23 óráig. Utána fokozatosan csökkent az újonnan érkezők száma, de még hajnali fél kettő után is akadt két- három új vendég. A közönség egy kisebb része valóban az előre jelzett rohanós fajtához tartozott, aki minél több helyre el akart jutni, de nagyon sokan 2-3 órát is nálunk töltöttek. Elmondásuk szerint a nagy múzeumoknál jellemző tumultus, a bejutásra való várakozással elvesztegetett idő hozta őket ide, és meglepetéssel tapasztalták, mennyire barátságos, családias nálunk a légkör. Úgy érezték, mintha a múzeum munkatársai a barátaik, rokonaik lennének, és akárha a családi ereklyéket mutatnák meg a ritkán arra járó szeretteiknek. (Ezt az erényünket meg fogjuk őrizni.) E miliő fogta itt őket ily hosszú időre. Rendezvényünkön alulreprezentált kört csupán egyet tudunk megnevezni, mégpedig a filatelistákat. Akik a hobbijuk, sőt, túlzás nélkül mondhatjuk, tudományos igényű szenvedélyük okán járnak be hozzánk máskor, ezúttal távol maradtak. Jóllehet, éppen a személyes kötődés révén, sokuknak külön meghívót, programismertetőt is küldtünk. Valószínűleg nekik túl harsány ez a jó értelemben vett vásári forgatag. A jegyigényünket a Postamúzeum korábbi tapasztalatai alapján, és biztos, ami biztos, kicsit felülterveztük. Valóban, kevesebb volt a tőlünk induló látogató, de első nekifutásra nem vagyunk ezzel sem elégedetlenek. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a múzeumi BKV- járat mentén lévő intézmények geopolitikai előnyben vannak, hozzánk ugyanis ide kellett találni, sőt, egy kis sétát is igényelt, mondjuk, a körúti villamostól bejönni. Sorban állás néha egy-két percig volt a bejáratnál, de ez nekünk inkább örömet okozott - ezt is megértük végre alapon -, a közönség azonban nem háborgott, ezért senki nem fordult vissza. A 612 látogatóból 127 vette meg nálunk a belépőjét. Ezen belül 83 felnőtt- és 44 diákjegy volt a megoszlás. A jegyekkel kapcsolatban nem volt semmilyen negatív megjegyzés, mindenki tudta, mi a teendő vele, és az ellenőrizhetősége is rendben volt. A Múzeumok Éjszakájának előzetes megismertetése a közönséggel véleményünk szerint megfelelő volt, és felülmúlta az előző évit, bár, akkor is értesülhetett róla, aki fogékony a kulturális attrakciókra. Sajnos, arra sem volt már kapacitásunk, hogy felmérjük, a mi látogatóink honnan értesültek az egész eseményről, illetve a mi programjainkról. Hasznos volt az Exit különszáma is - az előkészítés, a korrektúra lehetősége is fontos volt számunkra -, mert a múzeumi dolgozók a személyesen elérhető köreikben a megrendelt mennyiségből sokat el tudtak helyezni, ami által plusz közönséget nyertünk. A plakátokból végül nem kaptuk meg az igényelt 10 darabot, csak hatot, amit ugyan sikerült a közvetlen környezetünkben a leghatékonyabban elhelyeznünk - szállodák, minisztérium, posta, mozi, kettőt pedig még az utolsó napon a zárva tartó minisztériumból át is helyeztünk frekventáltabb helyekre -, de jövőre többet kérünk azokból. Saját szórólapot készítettünk - ezen a Bélyegmúzeum programkínálatát, illetve a praktikus információkat tüntettük fel amit a múzeum szakmai címlistáira elküldtünk, illetve a személyes köreinkben terjesztettük. Fizetett hirdetést nem adtunk fel. A finanszírozást két forrásból oldottuk meg. A saját erő mintegy harmadát adta a szükséges költségeknek, a kétharmadot a NKÖM-pályázaton elnyert összeg. A költségek zömét a felkért külső közreműködők díjazása és a szükséges kellékek megvásárlása adta. 181
