Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Angyal Erzsébet: Gyermekszerdák a Bélyegmúzeumban
Angyal Erzsébet Gyermekszerdák a Bélyegmúzeumban Múzeumunk mindig feladatának tartotta az ifjúság megnyerését a bélyeggyűjtés egykor népszerűbb és vitathatatlanul a személyiség gazdagodását, kiteljesedését szolgáló hobbi számára. Tesszük ezt tanév idején iskolai csoportok fogadásával, gyermekfoglalkozások megszervezésével, készséggel kapcsolódunk be ifjúsági filatéliai eseményekbe egy-egy bélyegkiállítás helyszínén vagy filatéliai táborban. Nem tévesztjük szem elől ezt a célunkat a több mint egy évtizedes hagyománnyal rendelkező Múzeumok Majálisa rendezvény napjaiban sem. Ifjúsági Filatelista Klubot szerveztünk múzeumunkban, amely immár negyedik éve sikeresen működik. A múzeum sokoldalú tevékenységének ez a területe teljes összhangban van a Magyar Posta Zrt. abbéli törekvésével, hogy az ifjúság érdeklődését a bélyegekre irányítsa. A postának erre egyéb eszközei is vannak. Egyebek mellett évek óta pályázatot hirdet az ifjúsági bélyeggyűjtés ösztönzése, támogatása céljából. Első ízben ragadtuk meg az alkalmat, hogy saját lehetőségeinken túl szolgálhassuk e célt, és 2005 novemberében pályázatot nyújtottunk be. A pályázatban leírt elképzeléseinket méltányolta a posta, és hozzájárult terveink megvalósításához. Meghirdettük tehát a Gyermekszerdák a Bélyegmúzeumban programot. Általános iskoláskorú gyerekeket vártunk és fogadtunk a nyári szünidő minden szerdai napján. A programról szórólapokat osztogattunk a Múzeumok Majálisán, a Múzeumok Éjszakáján, legfőbb toborzóakció- ként pedig minden budapesti általános iskolának levelet küldtünk a programlehetőségről, mellékelve egy faliújságra szánt, a gyerekekhez szóló színes felhívást. Meglepetve tapasztaltuk azonban, hogy a szerdai foglalkozásokon megjelenő gyerekek közül senki sem az iskolában értesült programunkról. Sajnálatos bizonyítéka ez annak, hogy az iskolavezetők és pedagógusok többsége nem látja meg a bélyeg pedagógiai hasznosíthatóságának lehetőségét. Sejtettük ezt korábban is. Az a heuréka- szerű reagálás, amit olyan tanárok részéről tapasztalunk, akik a közelség, a csoportos látogatás belépődíj-mentessége miatt választották iskolán kívüli programnak múzeumunk meglátogatását, bizonyítja, hogy az írott propaganda hatástalan, a megkóstolt puding viszont ízlik. A tanári és szülői kíséret nélkül ránk bízott gyerekek, akiket ez alkalommal a másnapi lecke sem nyomasztott, kinyíltak, boldogan tették meg velünk világkörüli utazásukat a bélyegek szárnyán - amire a világgyűjteményt bemutató állandó kiállításunk kitűnő lehetőséget teremt -, tudtak meg ezer titkot a bélyegről: mire való, hogyan készül, mit ábrázol stb. A kezeknek is dolga akadt: bélyegeket áztattunk, szárítottunk, préseltünk. A forint évfordulóján nem csak azt mutattuk be, hogy a bélyegek névérték-jelzései közel kétszáz év pénznemváltozásait dokumentálják - ne felejtsük el, hogy ennek a korosztálynak a fillér is történelmi távolban van, születése előtti dolog -, hanem magunk is készítettünk pénzt. Igaz, hogy csak gipszből szép aranyszínűre festve. A valódi pénzről készült játékpénz elkészültéig szó eshetett a dombornyomás mibenlétéről, a pozitív és 174
