Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Dr. Novotny Erzsébet: Grafikus a nyomdában
A követelményeket az új mélynyomó eljárásra természetesen csak az Állami Nyomda szakemberei tudták megállapítani, ezért a bélyegbizottsági határozatot tartalmazó ügyiratot 1929. november 2-án rendes úton az Állami Nyomdához tették át. 1929. december 7-re már el is készült a feltételrendszer, amelyben a magyar királyi kereskedelemügyi miniszternek részletesen bemutatják, hogy milyen grafika a legmegfelelőbb az új nyomtató eljárás előnyeinek eléréséhez. A Magyar Kiályi Állami Nyomda nevében dr. Kiss igazgató által 1929. december 7-én aláírt feltételrendszer az alábbiakat tartalmazta: „Az új mélynyomósajtó és a dr. Nefgen-féle mélynyomási eljárás beszerzésével kapcsolatban kibocsátásra kerülő postabélyegek kétféle, éspedig raszteres vagy raszter nélküli kivitelben készülhetnek. Alulírt igazgatóság tiszteletteljes véleménye szerint a raszteres kivitelű bélyegekre Budapest és Magyarország ismert és jellegzetes helyeinek, tájainak művészi beállítású és mélynyomásra megfelelően retusálva előkészített fényképfelvételei, egy művészi kivitelű, modern, de mindamellett magyaros kivitelű keretben, lehetőleg művésziesen elhelyezett felírással és értékszámmal ellátva volnának a legmegfelelőbbek. Ilyen tájképes, raszteres kivitelben készülő bélyegsorozat idegenforgalmi propaganda célt is szolgálna. Ezekhez a bélyegekhez tehát csak megfelelő fényképek volnának kiválasztan- dók, amelyekről megfelelő fényképfelvételek volnának készítendők. A keretek rajzaira pályázatot lehetne kiírni. E pályázat feltételei közé felveendők volnának a keret külső és belső mérete, modern magyaros rajz, a szöveg és értékszám megfelelő elhelyezése, valamint az, hogy annak raszteres mély nyomtatásra alkalmasnak kell lenni. A keretrajz négyszeres, területileg tizenhatszoros nagyságban fehér kartonon, fekete tussal, kifogástalan éles vonalakkal készítendő. Technikai és gazdaságossági szempontokból, valamint a kezdeti nehézségek leküzdése céljából célszerű volna úgy a kép, mint a keret rajzát egy színben választani és a bélyegek jelenlegi méreteit, tekintettel a meglévő perforáló berendezésre, továbbra is megtartani. A raszter nélküli mélynyomásos eljárás — alulírt igazgatóság véleménye szerint - legalkalmasabb egy-egy arckép, történelmi személy, államfő képének stb. ábrázolására, illetőleg sokszorosítására. A raszter nélküli kivitelben készülő bélyegekre pályázat volna kiírandó. E rajzoknak, úgy mint az eddigieknek, négyszeres (területileg tizenhatszoros) nagyságban, vonalas kivitelben, fehér kartonon fekete tussal, kifogástalan éles vonalakkal kell készülniük. Technikai szempontból és a kezdet nehézségeinek leküzdése céljából, amennyiben a rajzok keretrajzzal készíttetnek, a kép és a keret egyszínű, a bélyegek nagysága pedig a jelenleg forgalomban levő bélyegek nagyságával megegyező legyen, hogy a jelenlegi perforáló berendezésekkel azok perforálhatok legyenek. Annak igazolására, hogy megfelelő tárgyú és kidolgozású fényképről raszteres mélynyomású bélyegek előállítására minden tekintetben alkalmas rajzot a M. kir. Állami Nyomda el tudja készíteni, alulírt igazgatóság készíttetett itt 2 db bélyegrajzot, amelyek közül az egyik a Gellért-szobrot, a másik pedig a Halászbástyát és azok mellől a kilátást ábrázolják. Erről a 2 db eredeti rajzról készült fényképet, valamint ezeknek bélyegnagyságra kicsinyített 1-1 db példányát ide mellékelten azzal a tiszteletteljes megjegyzéssel mutatom be, hogy alulírt igazgatóság ezekkel a rajzokkal az esetleg kiírandó pályázaton esetleg részt venni kíván. ” A kereskedelemügyi miniszter intézkedéseit akkor tette meg, amikor már a nyomógépek megérkeztek, addig - 1930. január 8-tól - az idézett levelet irattárba helyeztette. A levél mellékletét képező bélyeggrafikákat Légrády Sándor készítette, aki addigra megis154
