Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Szabó Jenő: 60 éves a forint és a Forint-fillér bélyegsor
Értékpapírról lévén szó, a biztonság, a hamisítás elleni védelem sem kevésbé fontos követelmény, amit a tervezésnél figyelembe kell venni. A rézmetszés eleve a lehetetlen felé kényszeríti a pénzhamisítókat, emellett a guilloche magas színvonalú alkalmazása a háttérrajzolattal is feladja nekik a leckét. Mértékadó szakemberek egyöntetű véleménye szerint a színámyalatos réznyomásra képes gépekben rejlő lehetőségeket maximálisan ki tudták használni, s ezzel a forintokat az 1990-es években lezajlott cseréig megóvták minden komolyan vehető hamisítási próbálkozástól, igazolva, hogy a gép csak esélyt ad a rendkívüli produktumra, a lényeg mindig is az emberi talentum lesz. Az ülés második részében a Forint-fillér elnevezésű bélyegsor kibocsátásáról jelen sorok írója beszélt. A téma sem terjedelmében, sem horderejében nem vetekedhet a pénzcseréével, de szorosan kapcsolódik ahhoz, mert a hiperinflációt egy másik állami monopóliumot képező nyomtatványnak is kellett követnie, a postabélyegnek. Ugyanaznap látott napvilágot az első forint-fillér névértékű bélyegsor. A Magyar Postán sem volt kisebb a nyomáskényszer, mint a jegybankon, a szó szoros és átvitt értelmében. Az előző másfél esztendőben néhány új kiadású mellett zömmel a világháború alatt megjelent és fel nem használt vagy újranyomott készletek felülbélyegzésével elégítették ki a forgalmi igényeket. Ezen idő alatt nem kevesebb, mint 27-szer változott a postai tarifa. Eleinte hónapokban volt mérhető az érvényesség időtartama, majd hetekben, végül csupán 3-4 napban mérték. Ha végigtekintjük e mintegy 15 hónap bélyegeit, látható rajtuk az időzavar, amelynek szorításában készültek. Esztétikailag meglehetősen egysíkú az összbenyomás, és a technikai megvalósítás sem a magyar filatélia legszebb napjait idézi. Ennek megfelelően a kivitel minősége sem érhette el az 1930-as évekre világszínvonalra emelkedő magyar bélyeggyártástól megszokottat. A főváros ostroma során romba dőlt Állami Nyomda részleges rendbehozataláig máshol kényszerültek előállítani a szükségletek szerinti bélyegmennyiséget. De még utána is egy darabig meglátszottak a friss kibocsátásokon a rendkívüli körülmények korlátái. A nyomás két menetben zajlott. Az elsőben a bélyegképet vitték a papírra raszteres mélynyomással, a másodikban az értékszámokat könyvnyomással. Elsősorban a papír és a festék minősége gyenge, az egyes címleteknél ráadásul különböző, ami bőséges manipulációs teret ad a ritkaságokat mesterségesen teremtő ügyes kezűeknek, magyarán a tévnyomatok látszatát keltő hamisítóknak. De a pontatlan ívbefogással a második menetben keletkezett elcsúszott értékszámok ugyancsak tippet adtak a nyomdai selejtek házilagos reprodukálásához. 141 A Forint-fillér bélyegsor 8 filléres és I forintos címlete
