Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006

Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény kezdetei

Sopron város 1700 körüli felülnézeti látképe a belvárosi, ma Fegyvertár utcai (1), illetve a külvárosi, ma Széchenyi téri (2) postaállomások helymegjelölésével Greiner Xavéri Ferenc tehát édesapja halála után örökölte a soproni postamesterséget. Az 1757. évi összeírás alapján a mai Széchenyi téren hatszobás lakásban lakott, és a leg­nagyobb adófizetők közé tartozott.34 Polgárjogot 1763. április 15-én kapott, amihez apja és nagyapja érdemeire való tekintettel ingyen jutott hozzá.35 Érdekes momentumként említhetjük meg, hogy Dorfmeister István neves osztrák festő, aki 1761-ben tűnt fel Magyarországon, 1762-ben a soproni Esterházy palota lakója volt, és ebben az évben Mária nevű leányát a soproni Szent Mihály templomban keresztelték meg, ahol a kereszt- szülők Greiner postamester és felesége volt.36 Greiner Xavéri Ferenc postai tevékenységéről kevés emlék maradt fenn. Postamester­sége alatt a posta kezelését minden bizonnyal adminisztrátor végezte. Itt kell megjegyez­nünk, hogy az országban az elsők között Sopronban - 1754-ben - használtak helybélyeg­zőt. A postamestert bizonyára a megnőtt levélforgalom vitte rá, hogy helynévbélyegzőt készíttessen.37 Postamestersége alatt a bélyegzőnek egymást követően ötféle változata 34Dr. Thirring Gusztáv: Sopron vámsa a 18. században. Sopron, 1939. Sopron sz. kir. város, 281. p. 35Házi Jenő: Soproni polgári családok 1535-1848. Budapest, 1982, Akadémiai Kiadó, 512. p. 36Csatkai Endre: Adalékok a soproni barokk festészethez. Soproni Szemle, 1968. 3. sz. 253. p. 37Térfi Béla: Bélyegelőtti levelek és azok lebetűzései. Budapest, 1943, Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesü­lete, 205. p. 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom