Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Hernitz Ferenc: A soproni postaintézmény kezdetei
volta miatt kénytelen voltam elhagyni. Ezért a belvárosban posta céljaira alkalmas házat vásároltam Breincing Echard városbíró tudtával és a tanács hozzájárulásával, elég magas áron, hogy a szolgálat hátrányt ne szenvedjen. Meglepő tehát, hogy a tanács és az egész város mégis nehézségeket támaszt a postának a belvárosban leendő elhelyezése ellen...17 Végül nem hallgathatom el azt a panaszomat sem, hogy az étkezés céljaira használt borom behozatala ellen folyton nehézségeket támasztanak, de leginkább csak velem szemben teszik. Nem hiszem, hogy a tanács abban a nézetben ringatja magát, hogy nekem felettesem, s hogy a drága városi bort vásárolni kötelességem. Az ilyen meghunyászkodás a postánál nem szokásos, és itt sem fog megtörténi. ”18 Greiner János a Türk János - ma Fegyvertár - utca 3. szám alatti házát, a gárdista házzal szemben 1697-ben vásárolta meg.19 A városnak ez azért nem tetszett, mert attól tartottak, hogy a városkapukat a későn érkező postakocsik miatt majd nem lehet időben bezárni, s a beérkező kocsik a város nyugalmát is felverik. Ennek ellenére a postamester az épületet még ebben az évben átalakíttatta, és berendezte a postaállomást, amelyben a postamester lakása, a posta és a váltólovak részére az istálló is helyet kapott. A postaállomás berendezése után a postamesternek 1698-ban azért kellett panasszal forduljon a városi tanácshoz, hogy a tilalom ellenére régi szokás szerint a magán kocsisok továbbra is felvállalták a levelek szállítását, és ebből a postamesternek kára keletkezett. A beadvány szerint a város népét a kocsisok és azok levélhordói beszélték rá arra, hogy leveleiket ne vigyék a postára. Greiner János postamester első teendője a háborús időkben szétzilált posta helyreállítása, a rendszeres postaközlekedés biztosítása volt. A közönséges posta ebben az időben a postavonalakon hetente egyszer menetrend szerint közlekedett, de sürgős ügyben a staféta bármikor indítható volt. Útközben postamérföldenként, mintegy 17 km-ként lóváltóállomások voltak berendezve. A postát a postalegény lóháton vagy könnyű kocsin bőrA belvárosi Türk János, ma Fegyvertár utcai lakóház, amelyben Greiner János 1697-ben a postaállomást berendezte, s amely ma műemlék 17 SVLT. Postamesteri beadvány Sopron város tanácsának és közönségének. XXXIX. Num. 30. 18SVLT. Postamesteri beadvány Sopron város tanácsának és közönségének. XXXIX. Num. 32. 19Dr. Thirring Gusztáv: Sopron házai és tulajdonosai 1734-1939. Sopron, 1941, Sopron szabad királyi város. 28. p. 111
