Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2006
Makkai-Várkonyi Ildikó: Levélszekrények a magyar posta használatában a kezdetektől 1945-ig
A szabályzatokból nyomon követhető az új típusú gépi ürítésű levélszekrények megjelenése és elterjedése a postai gyakorlatban.39 Az 1893. július 3-án megjelent utasításból az újonnan bevezetett géprendszerű levélszekrények ürítésének menetét ismerhetjük meg.40 A rendeltekből kirajzolódik a régi betétdobozos-kulcsos és az új géprendszerű levélszekrények párhuzamos egymás mellett élése, párharca is. A századfordulón s azt követően is igény szerint mindkét típust használta a Magyar Királyi Posta. Az 1894. március 1-jén kelt körrendelet szerint az újfajta levélszekrények kocsival történő ürítését csak a nagyobb településeken engedélyezték, arra hivatkozva, hogy gyalogosan „a szekrényekhez tartozó zsákkal a gyűjtés könnyebb és gyorsabb, mint eddig volt, s egy zsákban a körülményekhez képest 6-10, sőt több szekrény tartalma is elfér”.41 Még ugyanez év szeptemberében a 66 534. számú körrendeletben arra szólították fel a postaigazgatóságokat, hogy új típusú levélszekrényt csak a postahivatalokhoz közel eső köztereken állítsanak fel, mert gyalogszerrel, a súlyos gyűjtőtáskával a levélgyűjtés nehezen végezhető.42 A levélszekrények ürítésénél, a levelek begyűjtésénél - az ügyfelek érdekét szem előtt tartva - az egyik fő kritérium a levéltitok védelme volt. A rendelet szerint „a hivatal vezetőjének a gyűjtés ezen módjánál kiváló gondot kell fordítani, hogy csak megbízható postaközegek (és nem levéljegyárusító vagy annak alkalmazottai) szedjék ki a leveleket, hogy a kiszedés úgy történjék, hogy egyes levelek vissza ne maradjanak, a kiszedés alkalmával ki ne hulljanak, hanem mindjárt jól és biztosan zárható táskában akként helyeztessenek el, hogy a levéltitok is megőrizve maradjon”.43 A posta már 1892-ben úgy rendelkezett, hogy a korábban csak falra szerelhető levél- szekrények a főváros utcáin, terein díszes öntöttvas állványokra is rögzíthetők.44 Ily mó39 A gépszerkezetű levélszekrény tétel az Országos Posta- és Távírdagazdászati Hivataltól megrendelhető tárgyak, szerelvények és anyagok listájában először a Posta és Távírda Rendelet Tárának 1902. évi 1. számában, a 6. oldalon olvasható. 40„Köteles a szolga a gyűjtőkerületben alkalmazott levélszekrényeket azon sorrendben, amint azok útjába esnek, kiüríteni, és avégből a kocsit... az utczajárda jobb vagy bal szélén megállítja, a kiteendő órajelzőtáblát a tartályból előveszi, a kocsiról leszáll, a gyűjtőzsákot leemeli, azzal a levélszekrényhez siet, s a kiürítést végzi oly módon, mint erre kitaníttatott, nevezetesen: a) a gyűjtőzsákot a szekrény aljába tolja; b) mialatt a levelek a szekrény alá tolt zsákba lehullnak, az órajelzőtáblát a szekrényből lehúzza, s helyébe a legközelebbi gyűjtés idejét mutató táblát illeszti: c) a gyűjtőzsákot a szekrény alól kihúzza, és meggyőződik arról, hogy a gyűjtőszekrény feneke jól becsukódott-e. A kiürítést így elvégezvén visszasiet a kocsihoz, elhelyezi a gyűjtőzsákot, felszáll a kocsira, és a levett órajelzőtáblát a kocsira erősített »Behozandó« feliratú tartályba teszi” Postaüzlet és kezelési ügyek. In A Magyar Királyi Posta, Távírda és Távbeszélő Szabályrendeletek gyűjteménye 1867-1897. Budapest, 1S99, Magyar Királyi Postavezérigazgatóság, 66. p. 4,Uo. 67. p. 42 „ Tapasztalat szerint némely nagyobb kiterjedésű városnak külső területén az egymástól különben is távolabb eső új fajta levélgyűjtőszekrények czélszerűen nem alkalmazhatók, mivel az azokhoz való meglehetős súlyos gyűjtőtáska használata mellett a levélgyűjtés gyalogszerrel nehezen végezhető, vagy igen sok időbe kerül; a kocsival való gyűjtést pedig részint az aránytalan nagy költség, részint a terep és egyéb viszonyok miatt berendezni nem lehet, de a forgalom sem teszi szükségessé. Elrendelem tehát, hogy az igazgatóságok ily városokban az újfajta levélszekrényeket csak a posta-távírda-hivataloktól távol nem eső belterületeken használtassák, honnan a levélgyűjtés gyalog minden akadály s késedelem nélkül pontosan teljesíthető, ellenben a város külterületein, illetve hegyes részein közönséges nagy, betéttáska nélkül való levélszekrényeket fuggesz- tessenek ki, melyekből a leveleket az eddig fennállott gyakorlat szerint a levélhordók által kőrútjuk alkalmával vagy a gyűjtésre külön kijelölt szolgák által kell kiszedetni. ” Uo. 67-68. p. 43Uo. 68. p. 44Uo. 103. p. 105
