Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Makkai-Várkonyi Ildikó: A balatonszemesi Postamúzeum új állandó kiállítása
A kiállított fogatolt és gépjárművek között két félkör alakú levélbeosztó-szekrény áll, amelyeken a Balaton környéki települések századfordulós képeslapjaiból adtunk közre válogatást. Félkör alakú levélbeosztó-szekrény t nagy postahivatalok használtak. Az ergonómiai szempontoknak maradéktalanul megfelelő bútor előtt a beosztó helyben állva vagy ülve végezhette munkáját. A fiókok hátoldalán a nyitható ajtók tették lehetővé, hogy a kézbesítésre előkészített leveleket a beosztó munkájának zavarása nélkül vehessék ki. A beosztó-szekrény pultján elhelyezett két laptopon a látogatók a Postamúzeum kép- és ábrázolás-gyűjteményének postai szállítóeszközöket és balatoni képeslapokat tartalmazó digitalizált anyagát tekinthetik meg. A 8. tabló Balatonszemes postatörténetét foglalja össze. A Balaton déli partján fekvő, mintegy kétezer lelkes településen a régészeti leletek tanúsága szerint a kelták és a rómaiak után a honfoglaló magyarok telepedtek le. Az írott forrásokban már 1338- ban felbukkan a falu neve Zemes, majd 1449-ben Balaton Zemes alakban. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően a 18. században a Balaton-mellék egyik fontos településévé vált. A Budáról délre haladó — a lankás-buckás belső-somogyi terepviszonyokkal szemben kedvezőbb tóparti - postaúton feküdt. 1733-ban a Hunyady család lett Balatonszemes hűbérura, akik a század végén birtokukon barokk stílusú istállót építtettek, amely az 1861-ig működő Falu Szemes lóváltó- állomáshoz tartozott. A lóváltó-állomás legkorábbi említése 1792-ből való, ahol a feljegyzések szerint 1803-ban egy expeditort - aki szállító-, kiadó- és kézbesítőfeladatokat látott el -, a későbbiekben egy postillont, azaz postalegényt és két kocsist is alkalmaztak. A szemesi postaállomás a korabeli postai rendtartás szerint működött. Az ún. közönséges leveleket és csomagokat az ordinária, a menetrend szerint közlekedő postajárat szállította. Az utasok fogatolt kocsikon a postaállomás lovaival utaztak. A menetrend szerinti járatra előre fel kellett iratkozni, s az utazáshoz szükséges útlevélért a helyi hatósághoz vagy a járásbíróhoz kellett folyamodni. A kocsit a postalegény hajtotta, aki az érkezési és indulási időpontokat a hajtókönyvben és az óralevélen rögzítette, s kürtjellel figyelmeztette a szembejövőket a postakocsinak járó elsőbbség megadására. Kürtjelzést az utakon kizárólag postajáratok adhattak, így ez a funkció tette a kürtöt a postaszolgálat egyetemes szimbólumává. Az 1793-ban készült térképen két postaút nyomvonala rajzolódik ki. Az egyik a Szi- getvár-Berzence-Nagykanizsa-Iharos vonal, a másik - a Budát az Adriai-tengerrel össze76 A pakkokkal telerakott csomagkézbesítő kocsi
