Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei
pontjából óvó figyelme körébe vonni; a levélbélyeggyűjtőket ezen tevékenységükben oktatás útján támogatni; a hazai értelmiség érdekében hasonczélú külföldi egyesületekkel az egyesületi czél érdekében érintkezésbe lépni; és - esetleg - magyar nyelvű szaklapot alapítani. ” Az egyesület címe: „A levélbélyeggyűjtők első hazai egyesülete. ” A belügyminisztériumi ügyiraton ceruzával feljegyezve: „A nagy károlyi bélyeggyűjtő egylet alapszabályait csatolni kérem. ” A hozzácsatolt irat fedőlapján a következő mondat szerepel: ”NB. A nagy károlyi első magyarországi postabélyeg-gyűjtő egylet más célt tűzött maga elé. ” Az 1884. szeptember 8-án kelt, 63842/1884. számú végleges beadványon a következő rávezetések találhatók: „ Tárgy: Budapest főváros tanácsa újból fölterjeszti a levélbélyeggyűjtők első hazai egyesületének alapszabályait. Kiadó! Az alapszabályok három példányára összeolvasás után rávezetendő: Látta a m. k. belügyminiszter. ” Jobb oldalon: „I. Budapest főváros közösségének. A levélbélyeggyűjtők első hazai egyesületének f. évi november hó 8-án 54132. sz■ alatt kelt tanácsi jelentéssel megerősítés végett újból fölterjesztett alapszabályai a törvényes bemutatási záradékkal elláttatván, erről ezúton azzal értesíttetik, hogy ezen alapszabályoknak egyik példányát saját levéltára számára tartsa vissza, másikat pedig a megfelelő iratokkal együtt érdekelt egyletnek szabályszerűen kézbesítéssé. Budapest. 884. II. A Budapesti Közlöny szerkesztőségének: A Közlöny hivatalos rovatában közzé teendő: a fővárosban alakult »levélbélyeggyűjtők első hazai egyesületé«-nek alapszabályai a kir. belügyminisztérium által f. évi 63842. szálait a bemutatási záradékkal elláttattak. Budapest, 884. XI. 20. ”u Az egyesület alapító tagjai név szerint Novák József, Richter Lajos, Roller Márton, Dietzl Gusztáv, Guttmeyer Antal, Heyek Adolf, König Ferenc, Lengyel Sándor, Mikolik Kálmán, Penator Eduárd, Prohászka Bódog, Roller Zsófia, Prückler Géza, Röschenthaler Lipót, Roller Mátyásné, Saxlehner Andor és Árpád, dr. Steffek Adolf, Steinitz Vilmos, Grill Richárd, Braun Arnold, Langer Géza és Pollatsek Sándor lehettek11 12. Tevékenységük eredményeként 1886. január 27-én le is zajlott az első magyar bélyegkiállítás, amely Theodor Haas szerint a világon a kilencedik ilyen jellegű rendezvény volt. Kis híján egy évtized múlva, 1895-ben Karánsebesen, előbb egy német egyesület alosztályaként, majd - mivel így nem engedélyezték - önálló egyesületként német nyelvű tagokkal megalakult a Südungarischer Postwertzeichen Sammler Verein (Dél-magyarországi Postabélyeggyűjtő Egyesület), amelynek tagjai Resicabánya hivatali alkalmazottai voltak. Rendkívüli népszerűséget jelöl az 1899-ben kiadott egyesületi kimutatás, mely 150 tagról számol be. Saját lapot is kiadtak, Südungarische Briefmarken Zeitung néven. Ettől kezdve már viszonylag gyorsan követik egymást az alakuló egyesületek. 1896 őszén a Budapesti Bélyeggyűjtők Egyesülete, amelynek elnöke Szemerjai Kovács Károly volt Alsó Ödön szerint, aki 1939-ben írt erről a Hungária Emlékkönyvben, az Országos Levéltárban megtalált ügyiraton13 azonban Shartory László aláírása szerepel elnökként. Az egyesület a kisebb, szerényebb igényű gyűjtők számára biztosította a csere lehetőségét, két év után azonban megszűnt, tagjai beléptek a Hungária Magyar Bélyeggyűjtők Köre elneve11 Magyar Országos Levéltár: K 150 1884-VII-8-32557 (1246). 12 Keil Ferenc: A Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesületének története című kéziratában a neveket az első évben aktív munkát végző tagokként említi. Budapest, 1971. 13 Magyar Országos Levéltár: K 150 1896-VII-8-56111 (2765). 205
