Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Kovács Adrienn: A galambposta története
Postamúzeumi képeslap galambposta-ábrázolással I. tek Mutina legmagasabb háztetőire, ahol aztán Brutus'6 magához csalogatta, és összefog- dosta őket. Később Brutus már előre kikészített némi eledelt, így a galambok odaszoktak, és rendszeresen ott szálltak le leveleikkel. Ezzel a módszerrel a vezértársak állandó érintkezésben tudtak maradni. A középkorban érdekes módon csak keleten élt tovább a galambposta hagyománya. Joinville16 17 írja, hogy IX. Lajos Damiette-ben történt partraszállását 1249-ben postagalambok vitték hírül a kairói szultánnak. A nyugati országokban csak a németalföldi szabadságharcban kaptak szerepet, a krónika szerint az ostromlott leydenieket 1575-ben csak a galambposta útján kapott hír tartotta vissza váruk feladásától. A 19. században Napóleon volt az, aki hadjáratai alatt előszeretettel használta a galambpostát. Belgium, Anglia és Észak-Franciaország egyes városaiban a gazdasági fellendülésnek köszönhetően a tőzsde és a sajtó újra felfedezte a szárnyas hírvivők gyorsaságát. Amíg a drótnélküli távíró megjelenése és elterjedése ki nem szorította teljesen a galambpostát, gyors és viszonylag megbízható megoldást jelentett a sürgős üzenetek célba juttatására. Emellett nagy előnye volt az olcsósága, hiszen a kezdeti időkben „egy Bécsbe szóló távirat egy kis vagyont emésztett fel”. Tény, hogy vagyonának nagy részét a Rothschild-ház is annak köszönhette, hogy Napóleon hadjáratai alatt a sereggel ágenseket küldött, akik a háború egyes mozzanatairól postagalambokkal adtak hírt. A korabeli történetet dr. Pap Salamon az alábbiak szerint elevenítette fel a postai évkönyv 1912-es évfolyamában: „1814-ben történet, midőn a korzikai oroszlán fénylő csillaga már letűnőfélben volt. Na16 Marcus Junius Brutus (Kr. e. 85-42): római politikus, Caesar gyilkosainak egyike. 17 Jean Sire de Joinville (1224-1318): francia történetíró, Histoire de Saint Louis címen megírta IX. Lajos életét. 96
