Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Hernitz Ferenc: A soproni posta- és távközléstörténeti gyűjtemény
A gyűjtemény leltározására, majd további kezelésére jelen sorok írója 1984. augusztus 1-jén kapott megbízatást. Az elhelyezést tekintve ekkorra a helyzet tovább romlott, 1990-ben a műtárgyak őrzésére szolgáló szekrények a szomszédos oktatási épület sötét lépcsőházába kerültek át. Kedvező elhelyezést a gyűjtemény végül 1993- ban a Jereván lakótelepen a Sopron 2. számú postahivatal épületében nyert, ahol a rendelkezésre álló három helyiség kezdetben a meglévő tárgyak és dokumentumok elhelyezését biztosította ugyan, de a távbeszélő-hálózat anyaga továbbra is a posta- igazgatóság pincéjében maradt. A 7DU típusú távbeszélőközpont berendezése Veszprémben, majd Kapuváron nyert elhelyezést. A rendszeres gyűjtés eredményeképpen ma ez a tárolási hely is szűknek bizonyul, de a sokrétű gyűjtemény anyagából önálló állandó kiállítás is rendezhető. A postatörténeti kutatásokat illetően elmondható, hogy a régió postáinak korábbi eseményeire a postaigazgatóságon nem találhatók adatok, gyűjtésre a helyi állami levéltárak és könyvtárak adnak lehetőséget. Ennek megfelelően került sor a soproni, a győri, a szombathelyi, a veszprémi levéltárakban és könyvtárakban fellelhető postai adatok gyűjtésére, illetve a Postamúzeum könyvtárában található postatörténeti könyvek és adatok birtokában a posta múltjával való ismerkedésre. A gyűjtés elsősorban a megszüntetett Soproni Postaigazgatóság területére terjed ki. Itt igen fontosnak tekintem a személyes kapcsolattartást azokkal, akik a gyűjtemény bővítése iránt elkötelezettek. A távközlésben technológiaváltás történt, a több mint száz éven át alkalmazott analóg rendszert felváltotta a digitális alkalmazás. A selejtessé vált és a rendszerből kikerült berendezések begyűjtése fontos feladat, hiszen ezek később már nem pótolhatók. Az ezredforduló kapcsán az évszámcsere végett az utóbbi időben nagyobb mennyiségű pecsétnyomó, hely- és keletbélyegző került a gyűjteménybe, a kisposták bezárása további tárgyak gyűjtését tette lehetővé. A gyűjteményi tárgyak és dokumentumok nyilvántartása kezdetben nem felelt meg a Postamúzeum előírásának, 1994-ben azonban a Postamúzeum ügyrendi és ügyviteli szabályzata került bevezetésre a szabványos nyomtatványok alkalmazásával együtt. Az új nyilvántartási rendszer bevezetéséhez, az adminisztrációs munkák elvégzéséhez a postaigazgatóság, illetve a Postamúzeum is segítséget nyújtott, aminek köszönhetően mára a gyűjtemény nyilvántartása mindenben megfelel az előírásoknak. A következő feladat a számítógépes nyilvántartás elkésztése, amelynek tárgyi feltétele most valósult meg. A gyűjtemény dokumentációs anyaga a postahivatalok történeti leírásánál kerül fel- használásra. A tárgyak gyűjteménybe kerülésekor a műszaki nyilvántartó karton kitöltéséhez szükséges adatok gyűjtése is megkezdődik, s egyben megtörténik a tárgyak tisztítása, kisebb javítása. Ezt követően kerül sor a leltárba vételre. A dokumentációs anyag felhasználásával elkészült a Dunántúl postavonalainak és postaállomásainak leírása 1850-ig. Folyamatban van a Soproni Postaigazgatóság közép- és nagy hivatalainak adatfeldolgozása. Eddig Ajka, Csorna, Devecser, Kapuvár Kőszeg, Körmend, Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, Veszprém és Zirc postahivatal adatainak összegyűjtése készült el. Az igazgatóság területéről több község is kérte a helyi postára vonatkozó adatokat, hogy a helytörténet megírásánál a posta-, távíró- és távbeszélő-történeti adatokat felhasználhassák. 89