Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Bartók Ibolya: 50 éve nyílt meg az önálló Postamúzeum
tályon belül működő műszaki emlékeket felülbíráló bizottság Koczka László elnökletével új tárgyak gyűjtésével gyarapította a létesítendő múzeum tárgyi, dokumentációs és könyvtári gyűjteményét.4 A múzeum elhelyezésére dr. Vajda Endre először a Lenin körút (ma: Erzsébet körút) 26. szám alatti postai bérleményű épület I. emeleti helyiségeit, majd a Krisztina körúti Postavezérigazgatóság épületének 7. emeletén lévő nagy gumitermet javasolta, amelyek átalakítási és helyreállítási felmérését Bene Gábor postamérnök, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium IV/4. Beruházási és építési szakosztályának munkatársa végezte el. A tervezett két hely közül a Postamúzeumot végül - vezérigazgatósági döntés eredményeképpen - a nagy gumiteremben helyezték el, amelynek átalakítás utáni művészi kivitelezésére Storno Gábor iparművészt bízták meg, a tablókat és grafikákat neves művészekkel készíttették el. A múzeumi könyvtárat pedig a kiállítóteremmel egy szinten lévő 703. és 708. szobában alakították ki. A nagy gumiterem tulajdonképpen egy 330 m2 alapterületű óriási helyiség volt, amit a jobb kihasználhatóság érdekében válaszfalakkal kisebb egységekre tagoltak. Az így leválasztott első két teremben a posta-, a harmadikban a távíró-, a negyedik, ötödik és hatodik teremben a távbeszélő-, végül a hetedik teremben a rádió- és televízió-történeti kiállítás kapott helyet. Az újjászervezési bizottság közel egy éves munkájának eredményeképpen készült el az első állandó kiállítás, amelyet ünnepélyes keretek közt 1955. június 25-én Katona Antal közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes nyitott meg, illetve Dedics Imre postavezérigazgató és dr. Vajda Endre múzeumigazgató mutatott be a vendégeknek. Az esemény nem csak a kiállítás, hanem az önálló Postamúzeum megnyitója is volt. A megnyitó képeit nézve jóleső érzés tölthet el bennünket, hiszen egy igen jól szervezett, művészi kivitelű kiállítás elevenedik meg előttünk. S örülhetünk is, mivel a képeken olyan tárgyakat és dokumentumokat látunk, amelyek ma - 50 év múlva - is a Postamúzeum legértékesebb darabjait képezik. A teljesség igénye nélkül: Mária Terézia postapátense 1748-ból, V. Ferdinánd 1837. évi postatörvénye, Ferenc József postapátense 1850-ből, 4 A műszaki emlékeket felülbíráló bizottság tagja volt Módos Elemér is, aki az újonnan begyűjtött anyag felülvizsgálatát végezte, azaz kijelölte a műszaki emléknek nyilvánítható műtárgyakat. 68 A Postamúzeum kiállítási termeinek alaprajza
