Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Angyal Erzsébet: A Bélyegmúzeum Ifjúsági Filatelista Klubja
Angyal Erzsébet A Bélyegmúzeum Ifjúsági Filatelista Klubja A bélyeggyűjtés hajdan szinte életkori sajátosság volt az általános iskoláskorú gyerekeknél, főként fiúknál. Ma egyre többször halljuk a panaszt, hogy a mai gyerekeket már nem érdekli a bélyeg. Ez azért sajnálatos, mert köztudott és vitathatatlan, hogy a bélyegekkel való foglalkozás számtalan pedagógiai lehetőséget nyújt. Sajnálatos, ha valóban úgy van, ahogy tudni véljük. Ismerjük a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége statisztikai adatait az ifjúsági gyűjtők egyre csökkenő számáról. Tudjuk, hogy az egykor virágzó iskolai bélyeggyűjtés ma már nem létezik. Bizonyos jelek mégis arra mutatnak, hogy a gyerekek változatlanul gyűjtenek, hogy érdekli őket a bélyeg. Családos bélyegmúzeumi látogatások alkalmával az esetek zömében az derül ki, hogy a látogatás kezdeményezője a gyermek. A bélyegek nézegetése során mindennapos a boldog felkiáltás: Ez nekem is megvan! Vagyis az ifjú látogató bélyeggyűjtő. Mégpedig többnyire olyan, aki nem tagja semmiféle körnek, akit mint gyűjtőt nem tartanak számon sehol. Közelebb járunk tehát az igazsághoz, ha azt mondjuk: nem tudjuk, mennyire dívik ma a gyerekek körében a bé- lyeggyűjtés, hányán hódolnak ma ennek a hobbinak. Ha egy bélyeggyűjtő gyerek megtalálja az utat hozzánk, az szerencsés eset. Azt hiszem, sokan vannak, akik számára élményt jelentene a Bélyegmúzeum kiállítása, mégsem jártak még nálunk. Sőt! Élményt jelent azoknak is, felnőttnek, gyereknek egyaránt, A jövő ftlatelistái 230
