Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005

Nikodém Gabriella: A magyarországi bélyeggyűjtés kezdetei

szakelőadások és gyűjtemény-bemutatók zajlottak. A programszervezéssel, a kiállítással, a kapcsolódó rendezvényekkel a LEHE hagyományt teremtett, amelyhez a többi egyesületek is alkalmazkodtak. A következő ilyen bélyegkiállítással összekapcsolt alkalmat 1923. december 20-27-ig II. Országos Levélbélyeggyűjtői Hét címmel még a LEHE szervezte a Magyar Iparművészeti Múzeumban, ám az 1924. szeptember 20-án I. Magyar Filatelis- ta Nap néven nyílt nagyszabású bélyegkiállítást a Vigadóban már a szövetség előőrse, az egyesületközi bizottság vállalta fel. Ettől kezdve vagy a szövetség vagy az általa megbízott egyesület felelt a máig minden évben megtartott ünnep lebonyolításáért. Az 1927. május 1. és 9. között tartott IV. Magyar Filatelista Napot azért kell külön kiemelnünk a hasonló rendezvények közül, mert ez egyúttal a LEHE V. bélyegkiállítása és a Második Magyar Országos Bélyegkiállítás is volt.

Láttuk, hogy a két háború közötti korszakban Magyarországon a bélyeggyűjtés gyorsan terjedő divattá vált, a szakmai, minőségi fellendülés mellett erőteljes számszerű gyarapodás is mutatkozott az egyesületalakulások terén. A tekintélyes nagy budapesti egyesületek mellett egyre-másra szerveződtek a vidéki városokban is a körök, egyletek, asztaltársaságok. Természetes, hogy maguk is bemutatkozási lehetőségeket teremtettek, így már 1925. április 7. és 14. között látogatható volt a kiállítással egybekötött Első Bélyeghét Szegeden, 1929. május 9. és 12. között pedig a Szegedi II. Országos Bélyegkiállítás.

1927. október 22. és 23. között a Debreceni Bélyeggyűjtő Egyesület szervezett kiállítást, amelyen több bélyeggyűjtő kör csoportos látogatást tett. Az alig kétéves debreceni egyesület ekkor lépett először a nyilvánosság elé, hogy ettől kezdve az egyik legaktívabb társaságként szerepeljen a magyar filatélia világában. Már 1928. december 9. és 10. között lezajlott a Második Debreceni Kiállítás a Kereskedő Társulat székházának nagytermében, ahol több mint 4000 látogatót fogadott. Szenzációt keltett Barta Antal kábái földműves gyűjteménye, amelyet később a Pannónia egyesület is kölcsönkért. A következő években 1932-ben, 1934-ben és 1935-ben ismételték meg a rendezvényt.

1930. március 23-án rendezte a Filatéliai Kurír nevű szaklap az Excelsior Szálloda dísztermében első propaganda bélyegkiállítását, amelyből aztán szintén hagyomány született, és FILPROK kiállítások néven 10 éven keresztül mindig megrendezésre került.

A tomboló gazdasági válság miatt az egyesületek csak kisebb bemutatók finanszírozását tudták vállalni, időnként azonban még ezek is gondot okoztak a kasszának. így maradt el két ízben is a soros bélyegnapi kiállítás, amelyet mindkét alkalommal a LEHE pótolt be. De a pénzhiány motiválta 1930. december 28-án a Pannónia kezdeményezését is, amely szerint: az egyesületi összejövetelek alkalmával egy-egy tag bemutatta gyűjteményét, amelyet 3 tagú bírálóbizottság minősített. Háromhavonként a legjobbaknak értékes bélyegajándék járt. A példát a Hungária is követte az 1933. december 10. és 12. közötti házi gyűjtemény-bemutató versennyel.

1932. március 27. és 28. között az Újpesti Bélyeggyűjtők Klubja először rendezett bélyegkiállítást, amelynek programjában izgalmas újdonságnak bizonyult Árvái Artúr és Szabó Antal Jenő Osztrák posta Magyarországon című, vetítéssel egybekötött szakelőadása. Karácsonykor a szövetség egyesületközi gyűjtemény-bemutatót rendezett a régi Műcsarnokban. 1933. április 16—17-ig újra az Újpesti Bélyeggyűjtők Klubja bélyegkiállítása, a II. propaganda kiállítás, 1934-ben a III. szerveződött, 1935-ben a vidéki bélyeg- gyűjtők első országos kiállításának adtak helyet.

212