Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Angyal Erzsébet: „Remekművek” jelige alatt
Diósy Antal I. díjas terve a kiadásban nem realizálódott Népi díszítőművészet pályázatra Petten Sándor terve a Magyarországi templomok pályázatra, 1939 Légrády Sándor nyertes terve a Magyarországi templomok pályázatra- ezúttal csupán négy művész meghívásával - pályázatot. A téma egy korábban felmerült javaslat szűkítése volt. Az idegenforgalmi propaganda, műemlékek, látványosságok témamegjelölések összegződtek, ponto- sodtak a kiírt pályázatban magyarországi templomokra. Az 1938. június 23-án kelt pályázatban öt templom - azaz a budavári koronázó templom, az esztergomi bazilika, a pécsi székesegyház, a debreceni nagytemplom és a Deák téri evangélikus templom - ábrázolását írták elő 1938. szeptember 15-i benyújtási határidővel. Azonban a gyártás megkezdése előtt, november 2-án érvénybe lépett az első bécsi döntés, amelynek értelmében Kassa városa - más területekkel együtt - visszakerült Magyarországhoz. Ezt a tényt bélyegen is hirdetni akarta a posta oly módon, hogy a magyarországi templomok között szerepelteti a kassai dómot is. (Ehhez természetesen az eleve tervezett és elkészült bélyegképek közül egyet el kellett hagyni, a pécsi székesegyház maradt ki a megjelent sorból.) 1939. január 25-én a pályázatnyertes Légrády Sándort bízta meg a posta a bélyegterv elkészítésével. A kiállításban az épületábrázolások különböző megvalósításai mellett a bélyegtervek megszületésének történelmi hátterébe is bepillanthat a látogató a grafikák mellett szereplő dokumentumok tanulmányozásával. Légrády sikeresnek érzett ábrázolásai a történelmi szimbólumok pályázatból visszaköszönnek a templom téma mellékmotívumaiként, egyfajta déjá vu élményt okozva. A bemutatott időszak korszakváltás a bélyeggrafikában, nem csak a fentebb elmondottak vonatkozásában, hanem abban is, hogy jelentős részben kicserélődött azoknak a művészeknek a köre, akik bélyeggrafikával foglalkoztak. Váltás történt a bélyegtervezés vezető művészének személyében is. 1920-tól másfél évtizedes működése során a magyar bélyegtervezés meghatározó személyisége Helbing Ferenc volt. Utolsó bélyege abban a kiadásban jelent meg (1935. Pázmány Péter), amelyiknek másik bélyegképét az a Légrády Sándor tervezte, aki a legsikeresebb és legfoglalkoztatottabb bélyegtervező rangját elhódította tőle. Pályázóként készített még bélyegterveket, megjelenésig azonban egyikkel sem jutott el. Az a vélemény, amely az Eucharisztikus Kongresszus bélyegeire benyújtott munkáiról hangzott el Czakó Elemér zsűritag részéről, 170
