Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Solymosi Jánosné: 75 éves a Bélyegmúzeum
Czakó Elemér (1876-1945): Az Iparművészeti Iskola, majd az Egyetemi Nyomda igazgatója, kultuszminisztériumi helyettes államtitkár, művészeti szakíró korai nyugállományba vonulása után a magyar bélyegkibocsátás művészi színvonalának emelésére és fílatéliatörténeti kutatásoknak szentelte életét, amelynek utolsó évtizedében a Magyar Királyi Posta művészeti zsűrijének állandó tagja volt. Összegyűjtötte, és rendszerezte a Bélyegmúzeum okmánytárának ma már pótolhatatlan alapját képező dokumentumokat, amelyek azóta is felbecsülhetetlen értéket képviselnek a kutatók számára. Vejtey Ferenc (1875-1952): A Temes megyei főszámvevő a Pénzügyminisztériumban teljesítette ki szakmai karrierjét, ahol többek közt az egyenes adók főosztályának vezetője volt, de a pénzügyi közigazgatás Trianon utáni átszervezése is az ő nevéhez fűződik. Ifjúkora óta foglalkozott filatéliával, a gyűjtésen túl szakcikkeket, tanulmányokat is rendszeresen publikált. A Bélyegmúzeum létrehozása körüli munkákból már kivette a részét, s így szinte természetes módon vált az újabb szükségszerű tennivaló úttörőjévé, egy központi filatéliai könyvtár kezdeményezőjévé. Személyes adományain túl eredményesen mozgósította könyv- és folyóiratgyűjtésre a hazai filatéliai élet szereplőit. Soó Rezső (1903-1980): A kétszeres Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, az orchideák világhírű tudósa több művészeti ágban is jelentős gyűjtői munkát fejtett ki. Végrendeletében minden kollekcióját kulturális intézményekre hagyta, hogy közkinccsé válhassanak. Bélyeggyűjteményét a Bélyegmúzeumnak adományozta azzal a kikötéssel, hogy abból évente változó tematikával szülővárosában, Debrecenben kiállítást rendezzenek. Motívumgyűjteményének gazdagsága változatos összeállításokkal váija - a Bélyegmúzeum munkatársainak munkája nyomán - a Delizsánsz Kiállítóteremben a város közönségét. Bér Andor (1909—): Az ipari formatervezés hazai szervezetének országos vezetője a harmincas években vált komoly bélyeggyűjtővé. Emellett sokoldalú filatéliai munkásságot fejtett ki, szakcikkek, tanulmányok, könyvek itthon és külföldön is reprezentálják kiemelkedő tudását a bélyegekről és a postatörténetről. Magyar és nemzetközi filatéliai szervezetekben végzett több évtizedes tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el. 2004-ben a Bélyegmúzeumnak adományozta a Bélyeg előtti levelek és Az egyházi állam bélyegei nevet viselő két nagy értékű gyűjteményét. Gróf Dessewffy Miklós (1854-1918): A magyar arisztokrácia legjelesebb fdatelistája és numizmatikusa volt. Ógörög és barbár pénzgyűjteménye, valamint a hozzá kapcsolódó publikációi világszerte ismertté tették nevét szakmai körökben. A magyar bélyegek első, teljességre törekvő, magyarázó jegyzetekkel ellátott katalógusát 1898-ban jelentette meg Magyarország levél- és újságbélyegei, 1871-1897címmel. Szűkebb kutatási területén, az 1874-1881. évi színes számú krajcárosok vésetjavításai terén elért eredményeit máig is kiindulópontként használják a filatelisták. Halála után került az akkor még csak tervezett Bélyegmúzeum anyagába nagy értékű bélyeggyűjteménye. Térfi Béla (1869-1959): Állami erdészeti tisztviselő, majd közélelmezési szakember, 1919 és 1920 között gabonagyűjtési kormánybiztos, 1921 és 1922 között közélelmezési tárca nélküli miniszter. Évtizedeken keresztül gyűjtötte a bélyeg előtti korszak leveleit, az úgynevezett előfutár leveleket, s a postai bélyegzések nemzetközi szaktekintélye lett. Fő műve, A bélyeg előtti levelek és azok lebetűzései, 1943-ban jelent meg. A háború után Argentínában élt, de nem feledte el hazáját. Filatéliai hagyatéka, amelyet 1951-ben előbb csak letétbe helyezett, 1957 ótaTérfi-különgyűjtemény néven a múzeum tulajdonát képezi. 164
