Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Kapi András Bálint: A római kori posta
A Tabula Itineraria Peutingeriana V. táblája gyorsan közlekedő állami postával küldték szét. Az első napilap nyomai körülbelül a 460. évfolyamnál tűntek el. A híradás biztonságát az ókori Itáliában - de más országokban is - különösen veszélyeztette az a rengeteg rablóbanda, amely főleg a hegyekben és a forgalmas utak mentén garázdálkodott. Cicero több ízben panaszkodott, hogy Kis-Ázsiában rablóbandák fogták el futárjait. A leghíresebb római rablóvezér, Bulla i. sz. a III. század elején 600 főből álló rablóbandájával egész Itáliát rettegésben tartotta. Bulla - akinek bandái a gazdagokat kirabolták, de a szegényeket nem bántották - kitűnő hírszolgálattal rendelkezett. Mindig pontosan tudta, hogy ki mikor és hova utazik, és hogy mennyi pénz van nála. A Római Birodalom bukása után a posta is megszűnt, de a keleti gótok, vandálok és a frankok uralkodása alatt újraéledt az intézmény. Felhasznált irodalom Dr. Hencz Lajos: A posta, távíró és távbeszélő történet. Budapest, 1931, Országos Postás Zene- és Kultúregyesület, 16-20. p. Dr. Lukász Alfonz: A Postamúzeum ókori világtérképe. Peutingeriana Tabula Intineraria. In Vajda Endre dr. (szerk.): Posta- és bélyegmúzeumi szemle. Budapest, 1970. 3. sz. Postai Műszaki Dokumentációs és Tájékoztatási Központ, 80-107. p. Dr. Vajda Endre: A pálmalevéltől a légi levélig. In Vajda Endre dr. (szerk.): A hírközlés krónikájából. Adatok a posta történetéhez. Budapest, 1965, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 16-17. p. Dr. Vajda Endre: A posta története. Budapest, 1967, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 22-30. p. 140
