Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Dr. Garami Erika: Esztétika és funkció
ban a tárgyak eredetiségéért nem vállalt felelősséget. Jó néhány műalkotás az árverések segítségével maradt Magyarországon. A Postatakarékpénztár árverési katalógusai ma is referenciaként szolgálnak a műtárgy-kereskedelemben. Az árverések az üzletággal együtt megszerzett Lónyay utcai Árverési Csarnokban zajlottak. A Postatakarékpénztárhoz került egyúttal a Kinizsi utcai központi zálogház épülete is. Ingatlanainak számát gyarapította a húszas és harmincas években a Balaton utca 18. szám alatti raktárház, Újpesten a Kassai utca 4. szám, Kispesten a Fazekas Ágoston utca 4. szám alatti épület, ez utóbbi kettő zálogházi fióképület céljára.21 Hasonló célra béreltek épületet Vácott, Pécsett, Miskolcon, Sopronban és Pestszenterzsébeten. A korábbi évek eredményei alapján a magyar kormány a Postatakarékpénztárt bízta meg a magyar takarékossági propaganda megszervezésével és irányításával, miután a nemzetközi takarékossági kongresszus október 31-ét takarékossági nappá nyilvánította. 1936-ban, amikor 400 000 betevővel büszkélkedtek, azaz minden huszonkettedik lakos a Postatakarékpénztár ügyfele volt, ünnepelte az intézmény fennállásának félévszázados jubileumát, amit nagy figyelem övezett. Az évforduló alkalmából cikkek sora22 és egy emlékkiadvány23 jelent meg. Múzeumot alapítottak, amelynek nyilvántartása megegyezett az intézményben használt nyilvántartással, számozással. A múzeum gyűjtőköre kiterjedt általános jogtörténeti, jogi, szakirodalmi, szervezeti, statisztikai, postatakarékpénztári propaganda, országos és nemzetközi propaganda, nyomtatványi, kép, külföldi és vegyes anyagokra. A közönség számára az összegyűlt anyagból történeti kiállítást rendeztek. Azon ritka intézmények közé tartozott, amely a II. világháború alatt is folyamatosan működött, sőt 1945 novemberében lefektették, hogy az április 4. előtt váltott betétkönyvekre is elfogadnak be- és kifizetéseket. 1946-ban még ünnepelték, köszöntötték a hat évtizedes intézményt és személyzetét, majd az események más fordulatot vettek. A székház sorsa a Postatakarékpénztár megszűnése után 1947-ben lépések történtek a pénzintézetek államosítására: állami ellenőrzés, a működés korlátozása, majd az 1947. évi XXX. törvénycikk hatályba lépése. Ennek értelmében a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó, azaz a nagy bankok magyar tulajdonú részvényeinek állami tulajdonba vételével nem csak a pénzintézetek, hanem az érdekeltségi körükbe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok is állami tulajdonba kerültek, illetve megszűntek. Ennek következtében 1948 márciusában a tőzsde is bezárta kapuit. Az 1870/ 1949. sz. kormányrendelet 1949. február 28-i hatállyal megszüntette a Postatakarékpénztárt. Tevékenységét, személyzetének és épületeinek egy részét a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat, takarékszövetkezetek és a posta24 vitte to21 Emlékirat 1936. i. m. 6-7. p. 22 A M. Kir. Postatakarékpénztár a pénzforgalom és a takarékosság szolgálatában. Pesti Hírlap 1937. évi naptára. 401^102. p. 23 Emlékirat 1936. i. m. 61 p. 24 A Postatakarékpénztár csekkforgalmi üzletágát a Magyar Posta vette át, és látja el pénzforgalmi szolgáltatásai keretében, www.posta.hu 128
