Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Dr. Garami Erika: Esztétika és funkció
A tanácsterem Funkció, felszereltség Az intézményben folyamatos racionalizálás folyt. A személyzet létszámát próbálták az ésszerűség keretei között a minimumon tartani. A célszerűség és takarékosság vezérelte a nyomtatványok megszerkesztését is. A harmincas évek végén több mint 40 millió tételt dolgoztak fel évente. Ahogy a postákon a ki- és befizetéseket központilag dolgozták fel, úgy a Postatakarékpénztárban a pénzügyi rendelkezések többségét, a csekkforgalom egészét a Hold utcai székházban bonyolították. Mind az építésnél, mind a berendezésnél a korszak modern vívmányait alkalmazták úgy, hogy azok egyúttal esztétikai élményt is nyújtsanak. Az épületszárny irodáit úgy tervezte Lechner Ödön, hogy azokat szükség szerint át lehetett alakítani, építeni anélkül, hogy az a külső képen statikai vagy szerkezeti szempontból bármilyen változást eredményezett volna. Eredetileg az alsó három szinten a hivatali helyiségek voltak, a felső szinteken a kor más közintézményeihez hasonlóan a tisztviselők függőfolyosóra nyíló lakásai kaptak helyet. A lakásokat fokozatosan hivatali célokra alakították át, amikor azt az üzletmenet, az intézet forgalma igényelte. A földszinten trafik üzemelt, a pincében konyha működött. Mivel a reggel 7-től késő délutánig tartó munka nem tette lehetővé, hogy az alkalmazottak az épületet munkaidő alatt elhagyhassák, ezért már 1910 előtt hideg ételeket árusító büfét létesítettek. A tervezőnek alaposan kellett ismernie az intézmény működését, amelyhez épületet tervezett, ezt a következő idézet is bizonyítja: „Az intézet összes helyiségeit, ahol délutáni munka is folyik, s ahol a kora reggeli órákban kezdődik az anyag feldolgozása, a legújabb fényszóró villamos lámpákkal szerelték fel; a nagy ter124
