Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2005
Dr. Garami Erika: Esztétika és funkció
Dr. Garami Erika Esztétika és funkció A Postatakarékpénztár székháza A Magyar Királyi Postatakarékpénztár Baross Gábor miniszter javaslatára, a világon tizenkettedikként, az 1885. évi IX. törvénycikk alapján 1886. február l-jén takarék- és értékpapír-üzletággal kezdte meg működését.1 Az évek során bővült az üzletágak köre - pl. 1889-ben csekk- és átutalási (zsíró és klíring) üzletággal s ezzel párhuzamosan nőtt a kezdeti 700 szolgálatba bekapcsolódó postahivatalok és ügynökségek száma is.1 2 3 A postatakarékpénztári ügyeket a postán a hivatalos órák alatt intézték. Tevékenysége korlátozott feladatkörrel indult annak ellenére, hogy a postatakarékpénztári szolgálatot országos méretűre akarták kiterjeszteni. Az intézmény üzleti filozófiája szerint a szerényebb jövedelmű mezőgazdasági és ipari munkások, tisztviselők kisössze- gű megtakarításait kívánta összegyűjteni. Eredményesen népszerűsítették a készpénzkímélő megoldásokat1 és a takarékoskodást: betevő kiskorú is lehetett, takaréklapokat és bélyegeket bocsátottak ki a gyermekek számára. A legkisebb betét 50 krajcár volt, de 1 forint, majd 2 korona4 alatt nem kamatozott. Az 5 krajcáros levélbélyeggel ellátott takaréklapokat minden levéljegy-árusító helyen forgalmazták, amelyekből bárki összegyűjt- hette a szükséges mennyiséget. A betét maximumát nem korlátozták, a kamatok adómentesek voltak, de kamatot csak 1000 forintig fizetett. Az efölötti összegről a betevőnek kellett intézkednie. Ha 30 napon belül nem érkezett megbízás, a Postatakarékpénztár minden díj nélkül magyar állampapírokat vásárolt, s kamatait a betevő javára könyvelte. Mivel az értékpapír-vásárlás az első években nem bizonyult népszerűnek, a felső határ összegét felemelték. A bankoknál alacsonyabb kamatú kölcsönhitelek, a magasabb betéti kamatok, a szociális szempontokat kezdettől figyelembe vevő szemlélet az ügyfélkör gyors növekedéséhez vezetett. Az az aggodalom, hogy a Postatakarékpénztár a már működő pénzintézeteknek támaszt konkurenciát, nem bizonyult megalapozottnak. Néhány év alatt megtérült az állam befektetése, sőt hasznot is hozott. A megnyitás utáni másfél évtizedben a betéttulajdonosok száma négy és félszeresére, a betétek összege tizenegy és félszeresére, a csekkszámlák állománya közel kilencszeresére emelkedett. A Postatakarékpénztár állami kezelés és jótállás alatt állt. Sikerét az 1896. évi budapesti ezredéves kiállítás és az 1900-as Párizsi Világkiállítás aranyérme is bizonyítja. Az 1901. évi, a közigazgatás egy1 Működéséről Id. Morvay Márta: A Postatakarékpénztár helye és szerepe a magyar bankéletben, speciális szolgáltatásai (1886-1948). In Sebestyén Kálmán (szerk.): Postamúzeumi évkönyv. Budapest, 1991, Távközlési Kiadó, 69-77. p.; Postamúzeum D-29.127. és D-21.433.0. 2 1886-ban 2000, 1910-ben 4500 postahivatal. Emlékirat a Magyar Királyi Postatakarékpénztár fennállásának huszonötödik évfordulója alkalmából. Budapest, 1911, Magyar Királyi Postatakarékpénztár, 8. p. 3 Az 1930-as évek végén világviszonylatban a Magyar Királyi Postatakarékpénztár a 12. helyen állt. 4 1892-ig az osztrák értékű forint volt a törvényes fizetőeszköz Magyarországon. Váltópénze a krajcár. 1892- ben vezették be a korona rendszert, fillér váltópénzzel, kötelezővé 1900-tól tették a koronaértékben történő számolást. A pengőt az 1925. évi XXXV. törvény vezette be, kötelezően 1927. január 1-jétől kellett használni. 115
