Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Halász Alexandra: A Bélyegmúzeum tárgyi és dokumentációs gyűjteményei

hácsi, győri, városmajori, pécsi templom üvegablakai az ő keze munkáját dicsérik. Egy alkotása magyar bélyegképen is látható: Jézus születését ábrázoló üvegfestménye az 1972- ben kiadott 2840-es katalógusszámú bélyegen tűnik fel. Az gyűjtemény különleges darabja az a muzeális értékű földgömb is, amely az állandó kiállítás részeként a kiállítóteremben található. A földgömb a Magyar Királyi Posta első vezetője, Gervay Mihály országos postafőigazgató (1867-1887) irodájában állt. A kö­rülbelül méteres átmérőjű, nyomtatott papírcikkelyekkel bevont, fából készült gömb állvá­nyon áll, forgatható, tengelyén pedig a kor szokása szerint az állatövi jegyek is megta­lálhatók. A földgömb minden bizonnyal különös becsben állt Gervay Mihály szobájában, hiszen a postafőigazgató a Magyar Földrajzi Társaság alelnöki tisztét is betöltötte. Postatörténeti érdekességként tartjuk számon azt az 1894-ben készült - A magyar ko­rona országainak posta és távírdái térképe címfeliratú - postatérképet, amelyet felirata szerint a kereskedelemügyi miniszter rendeletére a Magyar Királyi Postajárati Iroda állí­tott össze. A Rosner Károly Lajos és fia térképészeti műintézetének metszése és nyomása révén létrejött térkép jobb alsó sarkában a postaszállító tengeri hajók járatainak rajzát, jobb felső sarokban pedig a Budapest fő- és székváros területén működő posta- és távírdahivatalokat is megtaláljuk. Az 1:1 576 000 léptékű, 1,5x2 méteres térkép nyomtatott papíranyagát a tartósság érdekében eredetileg vászonhordozóra kasírozták. Valaha négy sarkánál fogva egy füstös helyiség falára rögzítették, később nyolcrét hajtogatták: mindez nem tett jót a több mint százéves térképnek. Bélyegmúzeumba kerülése után egy fiókban rejtőzött, de alapos és szakszerű restaurálása után már nem került vissza oda: jelenleg üveg alatt, bekeretezve a múzeumi igazgatói iroda falát díszíti. Okmánytár A Bélyegmúzeum okmánytárában a bélyegkiadással kapcsolatos ügyiratok, dokumentu­mok és okmányok találhatók. Ezek között ritka a száz évnél idősebb irat, legnagyobb számban az 1930-as, 1940-es évek okmányaival találkozunk. Az ügyiratok a legkülönfé­lébb témákat érintik a felfedezett bélyeghamisításoktól az új bélyegkiadásokkal kapcso­latos rendelkezésekig. Egy-egy régi okmány már megfogalmazási módjában is árulkodik a posta hivatali stílusáról, az uralkodó munkafegyelemről és precizitásról. Az okmányok a politikai és gazdasági élet hullámzásait is pontosan tükrözik. Forrásuk elsősorban a Kereskedelemügyi Minisztérium és a Postavezérigazgatóság. Gyűjteményünk egyik korai irata Babinszky József plébános 62433/1914. számú, ha­dibélyegek kiadása tárgyában kelt beadványa, amelyből érdekességként álljon itt egy rész­let: „Nagyméltóságú Kereskedelmi Minister Úr! Amidőn oly időket élünk, melyben min­den hazafi fokozódottabban országos gondokkal törődik, megfogja bocsátani, hogy szin­te csodálkozom, hogy a ministeriuma nem jutott még arra a gondolatra, hogy a vízkáro­sultaknak felsegélyezésére szánt levélbélyegek módjára a harczképtelen rokkantaknak nyugdíjára vagy a sebesült katonáink istápolására vagy egyéb hadi czélokra még eddig ki sem adott oly bélyegeket, amelyeknek mindegyikét 2 fillérrel felül fizeti a vevő. ... Magá­tól értetődik, hogy a bélyegen háborús jellegű lévén nem repülő madárnak, hanem ágyú­nak, puskának, várfalnak (hadi zászlókkal környezve) a rajza legyen, és ügyes emberre 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom