Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Szabó Attila: A Császári és Királyi Postakocsi Főigazgatóság Postamúzeumban őrzött iratai a katonai megtorlás időszakából

a magyar kormánytól kapott támogatást a hivatal. Egy partiumi kistelepülés, Bozsur postamestere elismerte 200 forint átvételét, mint támogatási pénzt. Az augusztus 11 -i fegyverletételt követő második napon Nátly József országos postafőigazgató Lúgoson a környező postákat 200-200 forint Kossuth-bankjegyekben kifizetett összeggel jutalmazta hűséges szolgálatukért. Haynau akasztófáinak árnyékában a bozsuri postamester sietett megjegyezni, hogy az augusztus 15-én bevonuló osztrák csapatok miatt elkölteni a pénzt nem lehetett8, az 1849-ben Erdélyből a területre betörő Bem csapatait pedig erőszakkal szolgálták.9

A postakocsi-szolgáltatás fejlesztéséről az időszakban csak három vonalról maradt fenn némi forrásanyag. Trencsén-Esztergom-Pest kocsiposta-rovatolását és a Mohács-Pécs szakaszon a postakocsi-forgalmat szabályozták, csekély jelentőséggel bír ez a posta egészének történetére. Annál inkább érdemleges postatörténeti irat egy kereskedelmi minisztériumi utasítás alapján végrehajtott szolgáltatásbővítés a Pest-Kolozsvár postai fővonalon, a postakocsi-forgalomba beleépítve a vasúti szolgáltatás és a rendszeres malleposta megindítása.10 Az utasítás a Pest-Szolnok közötti vasút használatára vonatkozik, amelyet 1847. szeptember 1-jén 99 kilométer vonalszakasszal második vasútvonalként adtak át a forgalomnak Magyarországon. Ez az első ismert rendelkezés, amely a postai szolgáltatásban rendszerességgel alkalmazza a vasutat; maga a szabályozás a Dunától délre és délkeletre eső területeken rendezte a postakocsi-forgalom viszonyait.

1849. november 1-jétől napi rendszerességgel történt a vasúti szállítmányozás Szolnokig, majd Szolnoktól Debrecenen és Nagyváradon keresztül Kolozsvárig, heti egyszeri rendszerességgel Pest és Kolozsvár között pedig mallekocsi-kapcsolat épült ki. Az utasításból a postalegények fizetésére, a személyszállítás módjára, a hajtok időbeosztására nyerünk értékes információkat. Az intézkedés két postai fővonalra vonatkozott. Az említett Pest-Kolozsvár és a Pest-Kecskemét-Szeged-Zimony-Temesvár vonalakat érintette. A küldeményeket Pest és Cegléd között vasúton, majd a Szeged felé irányuló árukat Nagykőrösig kocsin szállították tovább. Fuvarlevél szerint innen Kecskemét-Szeged- Horgos-Zombor felé irányították a csomagokat, vagy Alpár-Orosháza-Arad irányába. Kiváltották az eddigi Pest-Soroksár-Ocsa-Örkény-Cegléd fővonalat egy vasútvonalra, és áttértek a postakocsinál hangsúlyozottan gyorsabb, pontosabb közlekedési eszköze. A Pest-Szolnok vonalon egy postakalauz kísérte a szállítmányt, a posta részére egy vasúti kocsiszakaszt biztosítottak. Szolnokon a letelepített postahivatalnok szervezte a mozgópostaforgalmat (vasúti és postakocsi-forgalmat), és felügyelte a teljes Pest-Kolozsvár szakaszon a levélpostát. Természetesen külön-külön alapos részletességgel szabályozták a levél- és mozgópostát.11 A levélposta napi rendszerességgel folyt Szolnok és Debrecen

8 A Kossuth-bankjegyekben történt kifizetés miatt elképzelhető, hogy a pénzt valóban nem sikerült felhasználni vásárlásra. A Budai Kamara 1849. július 1-jétől a bankjegyeket kivonta ugyan a forgalomból, de december végéig beválthatók maradtak. A Kossuth-bankjegyeket, mint hamisítványokat, az 1849. április 19-i miniszteriális rendelet alapján Haynau parancsára be kellett szolgáltatni a kerületi katonai parancsnokságoknak megsemmisítésre. A rendelkezés szigorú volt, minden posta köteles volt a kasszában lévő ilyen bankókat beküldeni, a megsemmisítendő pénzjegyeket nem váltották át, pl. Losonc esetében teljesen szabályos újságmegrendeléskor - amit e pénzzel egyenlítettek ki - sem történt az elkobzáskor ellenszolgáltatás.

9 Bozsur jelentésében a magyar megjelenéssel „erobert" állapotba került a hivatal.

10 1849. október 24.

11 A mozgóposták - bewegende Postämter - fogalma a szakirodalomban 1863 után terjedt el és használatos általában, mivel ez évben szervezték meg a vonatszámokkal ellátott teljes vasúti postai forgalmat; 1849-ben még csak beépült a vasút a postakocsi-forgalomba.

222