Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004

Makkai Várkonyi Ildikó–Kozmáné Grünwald Éva: Pécs 1. számú postahivatal múzeumi kiállításai

tintatartóval, az egykarú levélmérleg az előfu­tárlevéllel, a petróleumlámpa, a betétszámos bélyegzőkészlet és a vésett réz pecsétnyomó. A bal sarokban lévő fadobogón már a kö­zelmúlt, a 20. század második felének kezelési kisgépeiből állítottunk ki néhányat: Secap le­vélbélyegző gép, De la Rue bankjegyszámlá­ló, Urania írógép, Odhner szalagos összeadó gép és bélyegárusító automata. Kiállításunk értékét a ma már kuriózumnak számító működőképes csőposta-berendezés2 is emeli, amit a pécsi igazgatóság munkatársaival az egyik pécsi postahivatalban gyűjtöttünk, s amelyet a Postamúzeum a kiállítás alkalmából a Magyar Posta Rt. Járműtelepén restauráltatott. Összeállításunkban külön emlékeztünk meg Opris Péterről, a helyi postaigazgatóság első vezetőjéről, akire méltán lehetnek büszkék a pécsi polgárok. Célunk hűséges és áldozatos életének bemutatása volt; nem véletlen tehát, hogy a bejárattal szemben, a terem közepén helyeztük el a róla készült fotó bekeretezett másolatát és munkásságának rövid ismerteté­sét egy postatiszti egyenruhát viselő bábu társaságában. Érdekes színfoltja a kiállításnak a zászlószegekkel gazdagon díszített zászlótartó rúd a hozzá tartozó, az egykori Magyar Postaaltisztek Országos Egyesületének3 korabeli, mind­két oldalán gazdagon hímzett zászlajával. A kiállított nyolc darab címertábla - eredeti és hiteles műtárgymásolat - képi és szöveges ábrázolásai a magyar posta arculatváltozását egészen napjainkig tükrözik. A bejáratnál elhelyezett üveges vitrinekben az utóbbi 100 esztendő levél-, csomag-, utalvány-, távirat- és távbeszélő-forgalmának alakulását, válto­zását mutatjuk be postatörténeti tárgyak, dokumentumok és statisztikai adatokat tartal­mazó grafikonok segítségével. 2 Csőpostát olyan hivatalban használtak, ahol a felvett táviratokat az emeleti gépekhez kellett továbbítani. A küldeményt egy henger alakú fémtokba, a futárba helyezték, amit légsűrítéssel, illetve légritkítással a szelep- rendszerrel ellátott csővezetékben továbbítottak. Az első csőpostát 1857-ben egy londoni távírdában helyez­ték üzembe a belső hivatali munka gyorsítása céljából. Magyarországon a postahivatalok az 1890-es évektől használtak kisebb méretű csőpostákat. 3 A Magyar Postaaltisztek Országos Egyesülete az 1890-es évek elején alakult. Célja elsősorban a jótékony­kodás, egymás segítése és gyűjtések szervezése volt. A társaságot az 1895-ös nagy postás sztrájk kovácsolta igazi egyesületté. Megmozdulásukkal elérték, hogy a posta vezetősége módosításokat hajtson végre a fize­tésemelést, a bánásmódot és a szolgálati időt illetően. Az egyesületnek külön üdülőtelepe, dalárdája, könyv­tára volt. Adakozásokat, segélyezéseket, ünnepélyeket, postásbálokat szerveztek. Az elhunyt egyesületi ta­gok temetéséhez és az özvegyek, árvák megsegítéséhez anyagilag is hozzájárultak. A temetésekre, ünnepé­lyes alkalmakra rendszerint az egyesület képviselői az egyesületi dalárdával és zászlóval vonultak ki. Az egyesület vidéki szakosztályainak külön zászlójuk volt, amelyek felavatása ünnepélyes keretek között zaj­lott. Azt az egyesületi zászlót, amelynek hiteles másolata a kiállításban megtekinthető, Besztercei György 1988-ban ünnepi keretek között ajándékozta a Szekszárdi Nyugdíjas Klubnak. 87 Opris Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom