Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Makkai Várkonyi Ildikó: Postatörténeti kiállítás Kőszegen
ték, ahol az első kincstári postahivatal vezetője volt egészen 1886 júniusáig.7 A teremben lévő íróasztalon korabeli postai ügyviteli tárgyakat helyeztünk el - írókészlettartó, tintatartó lúdtollal és tapperrel, gyertyatartó gyertyakoppantóval, bélyegzőtartó bélyegzőkkel, vésett pecsétnyomó - egy olyan Magyarország-térkép társaságában, amelyen Hübert Károly kézjegye látható. Az asztal mellé egy postatiszti egyenruhába öltöztetett bábut állítottunk, Furlán Ildikó bábukészítő megformázásában, amelynek hasonlósága a falon függő Hübert-portréval szembeötlő. A fali fülkébe Hübert Károly A postatörténet Magyarországon című könyvét és egy patinás petróleumlámpát helyeztünk. Az asztal melletti tablón Hübert Károly szolgálati állomáshelyeinek rajzos látványtérképét, Ágh Eszter munkáját, valamint hivatalos és személyes levelezésének néhány darabját állítottuk ki. A boltívek alatt elhelyezet tablókon Kőszeg postatörténetét8 követtük nyomon az 1600-as évek elejétől képek, eredeti dokumentumok, aprónyomtatványok felhasználásával. A történeti áttekintést a kőszegi postamesterek és hivatalvezetők napjaikig terjedő névsora zárja.9 A tablók előtti vitrinekben néhány postai és távírdái tárgyat állítottunk ki: levélmérleget, postasípot, tollat, latkészletet, pecsétviaszt, pénzeszsákot, valamint egy Morse-féle távírógépet. A vitrinek mellett elhelyezett koronás címerrel díszített eredeti levélszekrény és a szemközti falon lévő sárga-fekete sávos levélszekrény-rekonstrukció - B. Szűcs Antal bútorasztalos és épületszobrász munkája - a posta politikai koroktól függő arculatváltásait is tükrözik. A két postatörténeti korszak művészi igényű megjelenítését Tóth Erzsébet iparművész ólomfoglalatú üveg címerábrázolásai teszik teljessé. A bejárat felőli falon a zengi kapu kicsinyített mását helyeztük el, amelynek kőkockáin - az eredetihez hasonlóan - a Bécs és Zeng közötti postaút állomásainak latin nevei is olvashatók. A 18. század második felének gazdasági fellendülése, a gabonakonjunktúra szükségszerűen hozta magával a közlekedési eszközök és az infrastruktúra gyors fejlődését. Az élelmiszerexport nehézségei ösztönözték az útépítéseket. Legkorszerűbb útjaink a horvátországi kikötőkhöz vezettek. Az 1770-es évek végétől Kőszeget érintő bécsi delizsánszjárat az Adriai-tengert is elérte. Az út végállomása Zeng volt, amiről a város ma is álló feliratos kőkapuja tanúskodik.10 A kapu makettjével és a mellette elhelyezett, útipoggyászt tartalmazó bőr utazóládával visszakanyarodtunk kiinduló témánkhoz, az utazáshoz és a postai szállításhoz. Kiállításunk a postatörténetnek egy izgalmas, máig kellő mélységben fel nem tárt területét vetíti a nagyközönség elé. A 2004. április 24-i megnyitó óta eltelt esztendő vendégkönyvi bejegyzései arról győznek meg bennünket, hogy munkánkat megbecsülés övezi. A látogatók többségének élményt jelent a múlt századok atmoszféráját megidéző képzeletbeli időutazás. Ugyanakkor reméljük, hogy a határváros helytörténetét gazdagító kiállítás, a kőszegi Postamúzeum hamarosan a tágabb nyugat-dunántúli régió kulturális életének is szerves részévé válik. 7 Hübert Károly életéről bővebben a 2002. évi alapítványi évkönyvünk Hemitz Ferenc - Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete című cikkében olvashatunk. 86-88. p. 8 Kőszeg postatörténetéről uo. 75-100. p. 9 A névsorról uo. 98-99. p. 10 Az 1779-ben épült zengi nagykapuról uo. 80. p. 84
