Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Krizsákné Farkas Piroska: Évfordulók nyomában
Javaslat a taliándörögdi űrtávközlési földi állomás nemzeti kulturális örökséggé nyilvánítására A nemzeti kulturális örökség sokszínűségét reprezentálja a taliándörögdi „Balaton” magyar űrtávközlési földi állomás, amelyet 1978-ban helyeztek üzembe. Az állomást a természeti értékekben gazdag, védett kapolcsi völgy, egyik kultúrtájunk fogadta be, amely éppen a dörögdi völgykatlan elzárt volta miatt vált alkalmassá az első s máig egyetlen űrtávközlési földi állomás elhelyezésére. Ebben a kultúrtájban különleges, de napjaikra meghatározó látványt képviselnek az állomás hatalmas parabolaantennái, amelyek akár csak a század elején a rádióállomások antennatornyai a látkép szerves részévé váltak. Az 1976-ban emelt kör alaprajzú adóépületet a szovjet posta tervezőirodája tervezte. Az adóépületet félkaréjszerűen körülvevő kiszolgáló épülettömböt Kovács Sándor építész a Postai Tervező Intézetben. Az állomás épülete, valamint belsőépítészeti kialakítása bútorzatával együtt máig érintetlenül őrzi a 70-es évek ízlésvilágát. A közel negyedszázados létesítmény védettségre érett építészettörténeti értékünk, örökségünk. A táj és épület együtteséhez harmadik örökségként a műszaki műtárgyak és berendezések csatlakoznak. Elsősorban a TNA 57 típusú Cassegrain antenna és a Gradient adóberendezések, amelyek az űrtávközlés korai szakaszának jellegzetes, még részben üzemelő reprezentánsai a legújabb technikát képviselő berendezések társaságában. Nemzeti kulturális örökségünkTaliándörögdön még egészben áll. Ahhoz, hogy a történelmi tapasztalatok kijelölte sorstól - „minden egész eltörött” - megmentsük, mielőbbi védetté nyilvánítása kívánatos. Budapest, 1999. Kovács Gergelyné s. k. múzeumigazgató 65
