Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Angyal Erzsébet: Vejtey Ferenc, a Bélyegmúzeum könyvtárának mentora
Az 1930-ban a közönség számára is megnyílt Bélyegmúzeumban folyamatosan gyűjtötték az irodalmat a múzeum könyvtára számára. Az 1931-es évben például 7000 pengő értékű könyv- és folyóirat-vásárlásról van dokumentum. Közben megint felmerül egy, az egyesületek kezelésében lévőknél nagyobb szabású, kvázi központi filatéliai könyvtár létesítésének terve. A Bélyeggyűjtő 1939/4. számában olvashatjuk: „A Szövetség tervbe vette a szövetségi Otthonban egy szövetségi könyvtár létesítését. Felkéri a tagegyesületeket, hogy a birtokukban lévő magyar vonatkozású szakmunkákat, amelyeket a szövetségi könyvtár céljára hajlandók rendelkezésre bocsájtani, továbbá saját kiadványaiknak egy-egy példányát Vejtey Ferenc úr, az ELMA elnöke címére (Budapest I., Csaba u. 7.) eljuttatni szíveskedjenek. Vejtey Ferenc úr ugyanis volt szíves a tagegyesületek részéről beérkező egész anyag elrendezését és feldolgozását vállalni. ” Vejtey a Szövetség alelnökeként minden bizonnyal nem csupán a begyűjtés és feldolgozás feladatát vállalta, valószínűleg a könyvtárlétesítés gondolatának felvetője is ő volt. Ennek némileg ellene szól, hogy a fenti felhívás megjelenését követő év őszén, 1940. november 27-én Vejtey a Bélyegmúzeum könyvtára számára adományozott saját gyűjteményéből 28 db könyvet, majd 1941. január 13-án 34 db saját és 5 db LEHE adományként hozzájutott filatéliai kiadványt.8 A könyvtár állományának gyarapodásáról ebből az időből évenkénti adataink nincsenek. A nagyságrendet azonban érzékelteti, hogy az első Vejtey-adomány átvétele előtt egy 1940. november 23-án kelt jelentés szerint mit tartalmazott a könyvtár: 38 db magyar nyelvű könyv, 119 db idegen nyelvű könyv, 90 db katalógus, 86 db külföldi folyóirat, 40 db belföldi folyóirat. A könyvtár állománya tehát összesen 375 db volt. Akimutatáson a következő megjegyzés szerepel: „A könyvtár jelenleg rendezés alatt van! ” A rendezés Vejtey irányításával és érdemi személyes munkájával zajlott. 1941. január 17-i levelében ezt írja dr. Kuzmich Gábor postavezérigazgatónak: „Kedves Barátom! Az ajánlási ragjegyekért hálás köszönetét mondok! A postamúzeum9 könyvtárát fokozatosan fogom kiegészíteni, azon leszek, hogy pünkösdre a magyar része a lehetőségig teljes legyen. Szívélyesen üdvözöl és bármikor szívesen rendelkezésedre áll régi tisztelő híved, Vejtey Ferenc. ” Hamarosan ismét felbukkan a filatéliai könyvtár témája a szaksajtóban.10 Ez a közlemény az imént ellentmondásosnak nevezett helyzetre is magyarázatot ad. A szerző nevét nem közlő cikk címe: Uj magyar filatélista célkitűzés: Száz szakkönyvtárt a tudás fejlesztésére. Egyebek mellett ezt írja: „Annak idején a szövetségi könyvtár részére óhajtotta híres magyar magánkönyvtárát felajánlani Vejtey Ferenc ny. miniszteri osztályfőnök, s ettől csak akkor állott el, amikor a szövetség részéről megnyilvánult érdektelenséget látta a könyvtár kérdésében. Habozás nélkül felajánlotta azonban könyvtárát a m. kir. posta bélyegmúzeumának, amikor Kuzmich Gábor dr. postavezérigazgató elhatározta, hogy a múzeum keretében bélyeggyűjtési szakkönyvtárat is létesít. Ma már szakkörökben nem titok, hogy miként a bélyegmúzeum bélyeganyagának alapját a Poppovitsféle gyűjtemény vetette meg, úgy a múzeumi szakkönyvtár alapját a Vejtey gyűjtemény képezi. ” 8 A Vejteytől származó könyvek és folyóiratok teljes mennyiségéről nincs adatunk. Nem támpont a példányokban található tulajdonbélyegző sem, hiszen nem csak azzal ellátott példányokat adott a múzeumnak. 9 Értsd: bélyegmúzeum. A posta által létesített és fenntartott Bélyegmúzeumot gyakran nevezték így. 10 Magyar Bélyegújság. 1941. május. 190
