Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Makkal Várkonyi Ildikó: Száz év postacsomagjai
hetetlen küldemény egyúttal egy jól strukturált és szervezett szolgáltató ágazat létére enged következtetni. Az említett listák a szállított áruküldemények burkolatának, súlyának és tartalmának aprólékos leírását tartalmazzák, így segítségükkel jól rekonstruálhatók a korszak áruküldési és csomagolási szokásai. A fent bemutatott árukategóriánkon túl szinte megszámlálhatatlan azon tárgyak, eszközök, árucikkek sora, amelyek célba juttatásában a Magyar Királyi Posta közreműködött.63 A csomagküldemények kezelésének, a pontos és korrekt kézbesítésnek elengedhetetlen kellékei a különböző csomagjelek és ragjegyek, amelyek az idők folyamán változatos formában tájékoztatták a postai alkalmazottakat, a szállítószemélyzetet, a célszemélyt vagy intézményt a küldemények tartalmáról és a bérmentesítés mértékéről; ugyanakkor figyelmeztettek kezelésük, kézbesítésük meghatározott módjára vagy éppen a kézbesít- hetetlenségükre. A postahivatalokat - amint fent már említettem - a kezdetektől rendeletileg utasították, hogy a megromlásnak fokozottan kitett áruk burkolatán és a szállítólevélen élénk színekkel jelöljék a romlandóság tényét, s ezt a szállítási nyilvántartásokba is figyelemfelkeltő módon jegyezzék be.64 A kezdeti sokszínűség után hamarosan egységes nyomtatott ragjegyek kerültek forgalomba, amelyeket a csomagokra és a szállítólevelekre is fel kellett ragasztani. Az esetleges rögzítés miatt azonban a kézbesítés sokszor késedelmet szenvedett. Ennek kivédésére a századfordulón a szakminisztérium jó minőségű ragasztóanyagok használatáról intézkedett. „Ismételten előfordultak panaszok - áll a rendeletben -, hogy a szállítólevelekről a ragjegyek hiányoztak, mi arra mutat, hogy egyes hivatalok a rágj egyek felragasztására kellő gondot nem fordítanak, vagy oly rossz minőségű ragasztóanyagot használnak, hogy annak megszáradása után a ragszám magától is leválik, esetleg a szállítólevelek kezelésével járó súrlódás következtében igen könnyen lehull. Mivel a ragszám hiánya a csomagok kezelése körül késedelmet és sok felesleges munkát okoz, utasítom a hivatalokat, hogy a ragszámok enyvezésére szigorú büntetés terhe alatt jó minőségű, oly ragasztóanyagot használjanak, mely a ragszám tartós felerősítésére alkalmas. ”65 Leggyakrabban a Gyorsan romló, Terjedelmes, Törékeny csomag, Sürgős csomag, Elő, Expressz, Tűztől és fénytől távol tartandó celluloid feliratú ragjegyek használatára volt szükség. 1925-től a stockholmi postaszerződés határozata értelmében a felvevő postahivataloknak és ügynökségeknek a feladott értékleveleket és értékdobozokat a küldemé- 63 64 65 63 Példaként csak egy rövid felsorolás álljon itt, amelyet a pótlisták alapján készítettem: alma, szőlő, őszibarack, dió, mogyoró, datolya, füge, citrom, banán, gesztenye, füstölt hús, tisztított liba, lúdháj, pogácsa, csont nélküli füstölt sonka, birkacomb, gerinchús, szalonna, disznósajt, tisztított nyers bél, nyers vesepecsenye, sült kacsa, borjúcomb, nyers tészta, díszes torta, pörkölt kávé, túrós lepény, befőtt, moha közé csomagolt élő rákok, osztriga, pontyhal, tollas pulyka, nyakkendő, téli nagy kendő, ing, lábravaló, pávatoll, kötény, mellény, szalmakalap, egyenruházati köpeny, rókaprém bélésű kabát, női kabát, flanel alsószoknya, posztócipő, gyermekcipő, munkás zubbony, cinkanál hosszú fanyéllel, faggyú, üres kosár, fababa, fahordó csapokkal, kettős puskacső, lópokróc, Cuba rum, levélpapír, fülönfüggő, sodronytekercs, ócska kulcs, fa hintaló, sárgarézlemez tekercs, vasfogas, sárga színű bőrkenőcs, gumikarika, vaskerék, vászon, szalmába font facsemete, bádogból készült mosdótál, gyanta, törülköző, hajógépészi bizonyítvány, lakattal zárt bádogszelence, üres zsíros bődön, legyező, fosztatlan toll, pár karmantyú, Drína cigaretta, csörgőjáték, fejsze, pecsétlenyomat, géprész, csavarkulcs, magyar kártya, bádogkanna, szivar, zsebkés, szappan, majolikatányér, gyermekjáték puska, szalonka, kézvédő, vasrosta, nemezkalap, ónkanál stb. 64 Posta Rendeletek Tára. 1868. 5. szám, 28. p. 65 Posta és Távírda Rendeletek Tára. 1895. 15. szám, 52. p. 158
