Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2003-2004
Bartók Ibolya: Forster-emléknap a Postamúzeumban
A háború kitörésekor, 1914 közepén a mozgósítással egy időben felállították a tábori postaigazgatóságokat. A tábori postaszolgálat közszolgálatinak minősült, és ingyenes volt. A bérmentes rózsaszínű osztrák-magyar tábori postai levelezőlapokat 1 fillérért vehette meg a lakosság, jóllehet egy közönséges levelezőlap 5 fillér volt. A hadba hívottaknak korlátozott darab és kilogramm szerint ugyancsak díjmentesen lehetett csomagot küldeni. A háború folyamán 3 tábori postaigazgatóság állt a hadsereg szolgálatában. Ugyanennyi főpostahivatal és közel 80 tábori és hadtáp-postahivatal látta el a küldemények kezelését. Idehaza a tábori osztályozó- és gyűjtőállomások központja a levelezésre nézve a Keleti, a csomagokra és árumintákra vonatkozóan a Nyugati pályaudvarnál lévő nagy hivatal volt. Ezekben a hivatalokban a rendes 2000 fős személyzeten túl a késő délutáni és esti órákban 1000 fő rendkívüli alkalmazott látta el az osztályozás munkáját. A tábori posták forgalma Magyarországgal 1914 végén elérte a napi 1 millió küldeményt. A levelek mintegy felét tették ki. 1917-ben a forgalom 463 millió levélpostai küldeményre, 4 millió postacsomagra és 2,5 millió postautalványra emelkedett. A tábori posta személyzetének esküszövegében van egy nehéz fogadalom: „A postát a csapatoknak minden körülmények között meg kell kapniuk. ” Ez a mondat is meghatározó volt abban, hogy a tábori postások közül 1916 végéig kétszázhetvenen haltak hősi halált. Az a 48 tábori postán érkezett küldemény, amelyet a Forster-hagyaték levél-, levelezőlap- és képeslapgyűjteményéből bemutatásra kiválogattam, 95%-ban tábori postán érkezett a címzetthez, Angyal Margit szépreményű kisasszonyhoz, aki 1921. október 30-án Forster Károly felesége lett. A kevesebb levelet, főként tábori postai levelezőlapokat Angyal Margit fiatal hadba hívott barátai, rokonai, udvarlói írtak. A férfiak egymásról is hírt adtak, hiszen a civil életből is ismerték egymást. Az írások 1914 júliusa és 1920 novembere között születtek. Egy véres háborúból érkeztek; olyan fiatalok írták, akik hittek abban, hogy a tábori posták által közvetített írott sorokkal erős kötelékeket építenek ki szeretteikkel. Forster Károly a 32. császári és királyi gyalogezred tartalékos főhadnagyaként vonult be katonai szolgálatra. A fronton történt jelentősebb eseményekről naplót vezetett. A napló tanúsága szerint bakáit nagyon szerető, az érzéseit bátran leíró, türelmes, önmérsékletből kitűnőre vizsgázó, fegyelmezett és bátor katona volt. Kétszer hadsereg-főparancsnoki, egyszer a kardokkal díszített bronz Signum Laudis elismerésben részesült. Mint személyes írásaiból tudjuk, Angyal Margitkának azért nem vallotta meg iránta érzett mély és komoly szerelmét, mert nem kívánta abba a helyzetbe hozni, hogy eljegyzett menyasszonyként esetleg egy csonka, súlyosan sérült vőlegényt kapjon vissza a háborúból, aki mellett jó szívét ismerve élete végéig kitartott volna. A bemutatandó 48 tábori postán érkezett üzenet első két képe jellegzetesen első világháborús emlék. A lövészárkok, Deckungok, enyhelyek építésére használt fiatal nyírfák kérgéből préseléssel, szárítással, majd méretre vágással készült tábori postai levelezőlapokat majdnem minden orosz fronton harcoló katona küldött haza. Az ittenieket Forster Károly küldte, és mint látjuk, a tintaceruzával írt üzenetek célba értek. Tábori postával továbbították a hadtáp-postahivatal pecsétjével. A következő nyírfaüzenetre unokatestvére rajzolta fel egy közös barátjuk portréját „Én is katona lettem ” aláírással. A Ferenc József császár arcmásával és jelmondatával - Viribus unitis, Egyesült erővel - díszített bécsi tábori postai lapot 1915-ben a 4. hadsereg hadirok140
