Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002

Hernitz Ferenc–Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete

létén maradt. A vonatok osztrák területről Sopronon keresztül juthattak ismét Ausztria területére, ugyanakkor Kőszeg felé megszakadt a közlekedés. A Kőszeg-Sárvár helyi érdekű vasút építését 1913-ban fejezték be. A postai küldemé­nyeket vasúti menet és kalauz-postakocsi szállította, a zárlatot postai alkalmazott kísérte, és kezelte. A Szombathely-Pinkafő vasútvonal nem érinti Kőszeget, de a vasútvonal mentén fek­vő községek korábban Kőszeg felől kapták a postai küldeményeket a Kőszeg-Rohonc- Nagyszentmihály-Felsőőr-Pinkafő útvonalról. A Szombathely-Pinkafő vasútvonalon a 146-os számú mozgópostakocsi 1888 és 1921 között járt. A vasútvonal hosszabbik szaka­szát 1921-ben Ausztriához csatolták. Az 1921. július 4-én Trianonban megkötött békeszerződés értelmében Kőszeg határ­város lett. Elszakították a környező településeket, megszakítva ezzel az évszázadok során kialakult kulturális és gazdasági együttélés folyamatát.29 Elcsatolták a korábban Kőszeg- Borostyánkő és a Szombathely-Pinkafő postajárathoz tartozó települések jelentős részét. Ezek a következők: Alsó, Alsóőr, Alsórámóc, Bándoly, Borostyánkő, Csajta, Felsőkethely, Felsőőr, Felsőlövő, Gyöngyösfő, Hamvasd, Inczéd, Jobbágyi, Kiczléd, Léka, Lödös, Máriafalva, Németszentmihály, Pinkafő, Pörgölin, Rendek, Rohoncz, Rödön, Sámfáivá, Tarcsa, Városhodász, Városszalonak, Vasfarkasfa, Vasjobbágyi, Vaskomját, Vaskethely, Vasvörösvár, valamint a Kőszeg-Felsőpulya postajárathoz tartozó elcsatolt települések: Alsópulya, Felsőpulya és Sopronkéthely. A nehéz háborús éveket az őszirózsás és a vörös forradalom követte. A forradalomban Zwaller Adolf postasegédtiszt is részt vett, aki a postán politikai megbízott volt, s a fel­fegyverzett munkásszázad tagjaként részt vett a lékai ellenforradalom leverésében. Mes­ter István kőszegi postamester visszaemlékezése szerint a számadáskor hivataltársai men­tették meg őt kedvező véleményükkel az elbocsátástól.30 Kőszeg a postaszállításban betöltött fontos szerepét a nyugat-magyarországi vasutak kiépülésekor elveszítette, ugyanis a vasúti fővonal elkerülte Kőszeget, de a város fejlődé­se szempontjából hasonló csapás volt a környékbeli községek Ausztriához való csatolása is. Kőszeg határvárosként nehezen indult fejlődésnek. A három textilipari üzemen kívül jelentősebb ipara nem volt, s bár részben iskola- és katonaváros volt, idegenforgalma csak az 1930-as években vált jelentősebbé. A Magyarországhoz visszacsatolt részek (1938-1941) postaszolgálatának újraszerve­zése, majd később a harctéri szolgálat jelentős munkaerőt vont el a várostól. A személyzet pótlására ideiglenesen tiszti munkaerőt (itme) foglalkoztattak. Amikor a szovjet csapatok 1945-ben Magyarország területére léptek, megindult a menekültek áradata, közülük töb­ben a kőszegi postán kaptak munkát. Budapest elfoglalása előtt több minisztérium és államigazgatási intézmény kihelyezett osztályait telepítették Kőszegre. A város lakossága 29 A trianoni békeszerződés Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte. A megszálló osztrák csapatokat a magyar felkelők megtámadták, így az osztrák csendőralakulatokat visszavonták. 1921. október 4-én Felső­őrön a magyar, a német és a horvát ajkú lakosság alkotmányozó gyűlést tartott, s közösen függetlenségi és önállósági nyilatkozatot tettek, létrehozva a Lajtabánságot. Ebből az alkalomból postabélyeget adtak ki. 30 A PTRT 1921. évi 67. számában a következő olvasható: „12.334. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Zwaller Adolf posta és távírda segédtisztet, az úgy nevezett tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított maga­tartása miatt, minden eddig megszerzett ellátási idejének felfüggesztése alatt visszatartott összes járandó­ságával és részjutalékának elvesztése mellett állásából elbocsájtotta. Budapest, 1920. augusztus 21-én. ” 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom