Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány Évkönyve, 2002
Hernitz Ferenc–Makkai Várkonyi Ildikó: Kőszeg postatörténete
létén maradt. A vonatok osztrák területről Sopronon keresztül juthattak ismét Ausztria területére, ugyanakkor Kőszeg felé megszakadt a közlekedés. A Kőszeg-Sárvár helyi érdekű vasút építését 1913-ban fejezték be. A postai küldeményeket vasúti menet és kalauz-postakocsi szállította, a zárlatot postai alkalmazott kísérte, és kezelte. A Szombathely-Pinkafő vasútvonal nem érinti Kőszeget, de a vasútvonal mentén fekvő községek korábban Kőszeg felől kapták a postai küldeményeket a Kőszeg-Rohonc- Nagyszentmihály-Felsőőr-Pinkafő útvonalról. A Szombathely-Pinkafő vasútvonalon a 146-os számú mozgópostakocsi 1888 és 1921 között járt. A vasútvonal hosszabbik szakaszát 1921-ben Ausztriához csatolták. Az 1921. július 4-én Trianonban megkötött békeszerződés értelmében Kőszeg határváros lett. Elszakították a környező településeket, megszakítva ezzel az évszázadok során kialakult kulturális és gazdasági együttélés folyamatát.29 Elcsatolták a korábban Kőszeg- Borostyánkő és a Szombathely-Pinkafő postajárathoz tartozó települések jelentős részét. Ezek a következők: Alsó, Alsóőr, Alsórámóc, Bándoly, Borostyánkő, Csajta, Felsőkethely, Felsőőr, Felsőlövő, Gyöngyösfő, Hamvasd, Inczéd, Jobbágyi, Kiczléd, Léka, Lödös, Máriafalva, Németszentmihály, Pinkafő, Pörgölin, Rendek, Rohoncz, Rödön, Sámfáivá, Tarcsa, Városhodász, Városszalonak, Vasfarkasfa, Vasjobbágyi, Vaskomját, Vaskethely, Vasvörösvár, valamint a Kőszeg-Felsőpulya postajárathoz tartozó elcsatolt települések: Alsópulya, Felsőpulya és Sopronkéthely. A nehéz háborús éveket az őszirózsás és a vörös forradalom követte. A forradalomban Zwaller Adolf postasegédtiszt is részt vett, aki a postán politikai megbízott volt, s a felfegyverzett munkásszázad tagjaként részt vett a lékai ellenforradalom leverésében. Mester István kőszegi postamester visszaemlékezése szerint a számadáskor hivataltársai mentették meg őt kedvező véleményükkel az elbocsátástól.30 Kőszeg a postaszállításban betöltött fontos szerepét a nyugat-magyarországi vasutak kiépülésekor elveszítette, ugyanis a vasúti fővonal elkerülte Kőszeget, de a város fejlődése szempontjából hasonló csapás volt a környékbeli községek Ausztriához való csatolása is. Kőszeg határvárosként nehezen indult fejlődésnek. A három textilipari üzemen kívül jelentősebb ipara nem volt, s bár részben iskola- és katonaváros volt, idegenforgalma csak az 1930-as években vált jelentősebbé. A Magyarországhoz visszacsatolt részek (1938-1941) postaszolgálatának újraszervezése, majd később a harctéri szolgálat jelentős munkaerőt vont el a várostól. A személyzet pótlására ideiglenesen tiszti munkaerőt (itme) foglalkoztattak. Amikor a szovjet csapatok 1945-ben Magyarország területére léptek, megindult a menekültek áradata, közülük többen a kőszegi postán kaptak munkát. Budapest elfoglalása előtt több minisztérium és államigazgatási intézmény kihelyezett osztályait telepítették Kőszegre. A város lakossága 29 A trianoni békeszerződés Nyugat-Magyarországot Ausztriának ítélte. A megszálló osztrák csapatokat a magyar felkelők megtámadták, így az osztrák csendőralakulatokat visszavonták. 1921. október 4-én Felsőőrön a magyar, a német és a horvát ajkú lakosság alkotmányozó gyűlést tartott, s közösen függetlenségi és önállósági nyilatkozatot tettek, létrehozva a Lajtabánságot. Ebből az alkalomból postabélyeget adtak ki. 30 A PTRT 1921. évi 67. számában a következő olvasható: „12.334. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Zwaller Adolf posta és távírda segédtisztet, az úgy nevezett tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartása miatt, minden eddig megszerzett ellátási idejének felfüggesztése alatt visszatartott összes járandóságával és részjutalékának elvesztése mellett állásából elbocsájtotta. Budapest, 1920. augusztus 21-én. ” 92
